Érdekes módon a Mars megsemmisítése után három nappal a NASA az utóbbi évek legnagyobb napfoltját figyelte meg. Ahogy azt a korábbiakban lejegyeztem, a Mars november elseje óta nincs többé. Azt, hogy a Mars eltűnéséről miért nem nyilatkoznak, nem tudhatom, talán olvasták a blogom, és most nyilvánosságra kellene hozniuk, hogy mekkorákat bakiztak?

Aki egy kicsit is ért a csillagászathoz és birtokában van egy átlagos teleszkópnak, könnyen meggyőződhet róla. A Mars észlelhetetlensége helyett, november negyedikén közölték, a  marsjáróval, az Opportunytivel végzendő jövő évi Mars kutatási terveiket. És még azt is, hogy micsoda szenzációs felfedezésre bukkantak, az egyik felvételen egy fehér kőzet képére leltek, amely filloszilikát, és víz jelenlétére utal. Nem értem, mi ebben a szenzáció, mivel már 2006 04.25. én megjelent az Origo online oldalán egy cikk: A Mars története az ásványok alapján címmel.  A tudósítás a Mars Express űrszonda új adatai alapján a bolygó fejlődésének három eltérő időszakában keletkezett ásványokat azonosította. A cikk tartalmát nem részletezem, de a phyllosian időszaknak nevezett marsi korban, keletkezett ún. filloszilikátokról már volt tudomásuk. A kőzet lefényképezése pedig a víz jelenlétére utalnak, ezért tartják nagy jelentőségűnek a kőről készült fotót. Hát igen, ez óriási nagy ügy, mivel már régóta tudják, hogy vízjég dögivel van, a problémát pontosan ennek az olvadása adta. A korábbi részben részletezve lett. A Mars Expressz űrszonda adatai ezt már régen jelezték, és a fényképet kíváncsi lennék rá mikor készítették, mert a cikk 2011november negyedikén jelent meg, és a Mars akkor már, mint bolygó nem létezett!

De, hogy mennyire ködösítenek, arra legnagyobb bizonyíték a Nap gigantikus foltja, az AR1339. 2011. november harmadikán észlelték a NASA tudósai, és a fokozott naptevékenységet is, amit előre jelezett az Univerzum Irányító Rendszere. A Nap hatalmas foltja a Mars egy tömegben bevonzódott fotonjainak halmaza. A Nap óriási energia szintje a Mars fotonjait egymásra préselődve egyszerre szippantotta be. Annyira összeszorítódtak, hogy egymásburkaiba hatolva kvantum állapotba kerültek, és a rengeteg kvantum most sorakozik fúzióra várva. Fokozatosan egymásután haladnak tömeget nyerni, a legalacsonyabb helyet elfoglalókból hidrogén atomok, a felettük lévő zónákban hélium atomok, majd egyre feljebb haladva, az energia szintek növekedésével hármas protonszám képződik, egészen a legfelső zónákig négy, öt, hat, hét, majd a nyolcas protonszámnál tetőzik, a lehetséges legmagasabb energia szinten. A keletkezett atomok mágnes fonalak tömkelegén keresztül érkeznek a Föld felszínére, vagy belsejébe, és pótolják az anyaghiányos részeket.

Az atomok leérkezésének látható jelei az Aurora Borealis, sarki fény, a mágnes fonalak elektronjaiba ütközve, annak fotonjait késztetik kisugárzásra. Másik jele, a tengerek vizeinek bugyogása, mivel a tengerek mágnes fonal hálózatában helyet foglaló fotonok is kisugárzanak, az oda ütköző szén, szilícium, oxigén, hidrogén atomok elektronjainak hatására, miközben, széndioxid, szilikát, víz keletkezik. A foton kisugárzások pedig emelik a víz hőmérsékletét, a széndioxidból szénsav keletkezik, amitől pezseg a víz.Éjszaka, amikor a víz hőmérséklete alacsonyabb, nem bugyog, hanem egy métertől akár kilométeres nagyságú, szabálytalan foltokban fényjelenség látható.

A nagyfokú ködösödés is jellemző, mert a hidrogén és oxigén atomok a mágnes fonalakon víz molekulákat képeznek, és a foton kisugárzások miatt kigőzölnek.

 A fokozott naptevékenység, a nagy alapanyagbőség miatt lép fel, a magasabb proton számú atomok is tömegesen képződnek, ezért az elektronoknak a foton párjaikra várakozniuk kell, amíg azok elérik a két naprendszer közötti összesugárzási zónát. A összesugárzott fotonok, vagyis a plazma sugarak találkozásával válnak az elektronok szabaddá, és kezdhetik meg a sűrűség szerinti földi elrendeződéseiket. Addig azonban, a Napot elhagyva, az elektronok, a Földhöz közeli helyeken várakoznak, de a Földre nézve elég távol, hogy ne okozzanak katasztrófa helyzetet. A fokozott naptevékenység, kisebb áramkimaradásokat, elektromos zavarokat kelthetnek, de nagyobb bajt nem okozhatnak.

A Napban azért van jelenleg több napfolt, mert a Xénia és a Pluto is fotonok tömkelegeként sorakoznak az ismételt tömegnyerési folyamatra. A Mars, a Pluto és a Xénia is egyaránt testvér bolygónk a Mars holdjának és a Föld anyagainak gyarapításában vesznek részt.

A fokozott naptevékenység emeli a Föld átlaghőmérsékletét öt C^○ – l, a napközeli földpálya szintén öt C^○ – l, a Mars fényvisszaverésének megszűnése miatt viszont öt C^○ –t veszítünk, és még öt C^○ –t veszítünk, mert a Jupiterről negatív energia érkezik a Földre, mert a Nap fénye a Mars helyett mos innét fog visszaverődni, miközben energia szint csökkenésen megy keresztül, annyira, hogy ideérve öt fokkal csökkenti a Föld átlaghőmérsékletét. Ha összeszámoljuk, a fokozott naptevékenység és napközeli pálya öt fokot emeli a hőmérsékletet. Nap távolban, és normál naptevékenység során a Föld átlaghőmérséklete a szokásos.

A magyar tél milyen lesz, azt a nagy légköri áramlatok is befolyásolják. Ha az afrikai meleg, száraz légtömegeknek magasabb a pozitív energia szintje, mint a negatív energiájú szibériai hideg légtömegeknek, akkor a magasabb pozitív energia szintű meleg levegő áramlik a Kárpát - medencébe. Fordított esetben, ha a negatív energia szint kerül fölénybe, akkor az kap szabad utat, hideg télre lehet számítani. A part menti meleg tengeráramlatok emelik a hőmérsékletet, ezért mindig enyhébb az óceánok és tengerek mellett elhelyezkedő szárazföldek téli klímája.