A galaxisok ütközése
A naprendszerek pusztulása után, a rezonanciából származó lökéshullámok elérik a galaxisokat. A lökéshullámok nem egyforma erősségűek, a megsemmisülő naprendszerek méreteitől függ, hogy mekkora impulzusokat kelt, és milyen sebességű előre haladást biztosít, egy – egy galaxisnak. Ha egy nagyobb lökéshullám éri el az egyik galaxist, akkora erővel lendíti előre, hogy az előtte lassabban haladó galaxisnak ütközik.
A bolygók és a napok többféle változáson mehetnek keresztül.
A bolygók, ha egymással nem ütköznek, kitérnek pályáikról, elvesztik mágneses kapcsolatukat a napjaiktól, kirepülnek az űrbe, és ha valamelyik naprendszer vonzáskörébe kerülnek, egy mágneses erővonal pályájára állnak. Addig keringenek itt, amíg az összes impulzusuk ki nem fogy, majd egy fekete lyukban végzik.
Ha két bolygó ütközik, energiát veszít, az összes impulzusuk kihunyásával bekövetkezik a rezonálás, majd a teljes tömegvesztés után, a fotonok szintén a fekete lyukban újra kezdik univerzum felépítő ciklusaikat.
Ha nem fogy minden impulzus el, darabokra hullnak, meteorok, üstökösök, kisbolygók keletkeznek. Az üstökösök jeges holdak felszíni részeinek széthasadása nyomán kezdenek önálló létezésükbe. A meteorok a bolygók mélyebben fekvő rétegeiből származnak. A nagyobb kőzet darabok, gyengébb ütközésen keresztül ment bolygókból adódnak, ahol nem volt elég impulzus a nagymértékű rezonancia bekövetkeztéhez.
Ha két nap ütközik egymással, az energia veszteség következtében, egyesülnek, és vörös óriássá alakulnak, majd összeroppannak. A teljes tömegvesztés után a fotonok, szupernóva, vagy hipernóva formában gamma sugárzással eltávoznak.
Ha a nap nem ütközik, és közelben található egy fekete lyuk, a kvantumok bevonzódnak, és egy másik naprendszer felépítését kezdheti meg.
Az is előfordulhat, hogy egy nap egy erősebb energia szinten lévő nap közelébe kerül, és a mágneses vonzódás hatására kettős csillagot alkotnak. Az energia szint további csökkenésének eredményeként az erősebb bekebelezi és pulzárrá válik, majd a teljes tömeg vesztés után a fotonok a nagy energiájukat gamma kisugárzás során vesztik el, és plazmává alakulnak.
Gyógyászati célú pozitron előállító technika
1m x 0,5 m-es fullerénnel bevont elektromágnest kell készíteni. A meghajtáshoz 100 V – ot biztosító áramforrás szükséges, amely balra pörgeti az elektromágnest, 2000 fordulatot érnek el percenként. A meghajtó tengelyét is be kell kenni fullerénnel. A kilépő pozitronok elé egy nagy hatású ellenállás szükséges, aminek az átmérője 5 cm, keresztmetszete 1 cm, és vasból készült, ebbe vonzódnak az elektronok. Az ellenállásra 1mm keresztmetszetű mágnes vasból készült polipropilénnel szigetelt vezetőt vonzatnak, a másik oldalon egy felül kiszélesedő tűre vonzódik rá. A tű fenti kiszélesedő végét polipropilénnel kell szigetelni, azt a pontot ki kell hagyni, ahol a tű érintkezik a mágnes vezetővel. Egy percenként egy pozitron kerül a tűbe, ezért bőven van idő, hogy az ujjakkal ki – behúzogassák a vezetéket a tűfej szigeteletlenül maradt pontjából. Amikor kirántják, zárják az áramkört, visszahelyezéskor nyitják, így mindig csak egy pozitron jut, a tűbe. Az alkar artériás erébe kell juttatni, úgy, mint, mikor injekciót adnak, vagyis beleszúrnak az ér falába. Közben olyan monitoron figyelik, amely össze van kötve egy harmincmilliárdszoros nagyítású objektívvel felszerelt kamerával. A pozitron 1 másodperc alatt 3mm- vándorol a vérárammal. Ha nem látszik a haladás, ismételni szükséges.
A megvalósítás előtt a pontos instrukciókért forduljanak az Irányító Rendszerhez!
A hulladék megsemmisítésének szuper technikája
Gyártatni kell, egy 20 m hosszú, 5 m átmérőjű mágnesből készült hengert. A hengerbe egy fél méter hosszú 5,5 TeV – n üzemeltetett 52 fordulat/perc sebességgel balra pörgő elektromágnest építünk be, úgy hogy pontosan beférjen az alagútba, és az eleje, a henger kezdeti szakaszával egy szintbe kerüljön.
A hulladékból 2 m hosszú és pontosan olyan széles bálákat préseltetünk, amelyek a csőbe belepasszolnak. Egy erre a célra alkalmas dugattyúval üzemeltetett behelyező szerkezettel színültig töltjük, úgy, hogy az elektromágnes előtti fél méter szabadon maradjon. Vigyázni kell, hogy töltéskor a bálák erre a részre ne csússzanak. Ez az üres hely fog pozitronokkal megtelni, és a közel fekvő bálákat a balra pörgésükkel megsemmisíteni. Huszonnégy óra alatt az összes szemét eltűnik, de mielőtt kinyitjuk a légmentes záródást biztosító szerkezetet, sugárzás mérővel ellenőrizzük, hogy rádióaktivitástól mentes a légtér. Ha a legapróbb morzsányi szemét is megsemmisült, a sugárzási értéknek nullának kell lennie. A pozitronok a szeméthalmaz összes elektronjával szemben véghezvitt ellentétes balra pörgésükkel, kioltják egymás impulzusait, és az egész szemétrakomány, láthatatlan plazmává válik
