Az univerzumok objektumai nem jöhettek volna létre, ha a pozitív energia termelődését, nem követi azonnal a negatív energia felszabadulása. A szabaddá vált fotonok energia szintjei a negatív tartományban foglalnak helyet, az értékük soha nem nulla.
Az emberi tevékenységek által, vagy az élőlények testének elhalásával tömegét elvesztett fotonok keletkezését, megelőzte a Nap energiájának bolygók felszíni részeit égető hatása. A pozitív energia termelődését, ezért kis késéssel, állandóan és fokozatosan egyre nagyobb mértékben követte a negatív energia termelődése, egyre nagyobb vákuum térré tágítva.
A vákuum tér kiépülése a pozitív energián üzemelő térrészletek közé beépült, és a pozitív energia termelődésével azonos értékű negatív energia által létrehozott tereket nyitott.
A láthatatlan részeket a NASA tudósai már feltételezték, a hiányzó anyagmennyiségeket képzeletben idehelyezték, csak még nem birtokolhatták a vákuum tér megismeréséhez szükséges tudást, ezért a láthatatlan sötét anyag névvel illették.
A vákuum tér és a pozitív tér ellentétes előjelű energia egyenlősége biztosítja a tér állandóságát. Ha nem működne ez az öngerjesztéses energiaszint kiegyenlítő folyamat, az Univerzum állandóan tágulna, és semmiféle állandóságot nem biztosíthatna, ezért egy állandóan táguló üres Univerzum létezhetne csupán. Az Univerzum zsugorodása abban az esetben jöhetne létre, ha a negatív energia termelődése felülmúlná a pozitív energia termelődését, ez pedig lehetetlen, mert a negatív energia termelődésére a pozitív energia termelődése ad lehetőséget.
Könnyen bizonyítható a barátnőmtől ingán keresztül megszerzett információ, ha egy samot béléses, légmentes kamrában állati csontokat izzítunk Ha az égető teret egy samot fallal két részre osztjuk, és a két tér között egy rés biztosítja a fotonok átjutásának lehetőségét, a pozitív energiás tér mellé a vákuum tér gyorsan kiépül, amelyről hőméréssel tájékozódhatunk. A vákuum tér helyét képező falakat és az áteresztő lyukat fullerénnel kell bevonni, a nagyobb bevonzás elősegítése érdekében. Ezután egy réteg szilikonnal a hő ellen védeni, és amíg a szilikon ragad, egyenletesen szilícium őrleményt simítózunk bele, hogy teljesen befedje. A szilícium a mágneses bevonzást segíti elő. A csontok hamvasztását vastag hőálló üvegen végezzük, az üveg nagy gluon tartalma miatt. Az üveget a samot izzító kemence alapjára úgy helyezzük, hogy az teljesen lefedje. A csontokat is tűzálló üvegből készült dobozban hamvasztjuk, olyan arányban, mint pl. egy kg csonthoz fél méterszer félméteres tűzálló üvegdoboz szükséges. Egy kg csont elhamvasztásához ezer Watt szükséges, egy óra alatt az összes foton átkerül a negatív tartományba. A fűtést alulról tíz darab öt cm átmérőjű, két mm keresztmetszetű, a rúgó karikák közötti egy mm rések kihagyásával készült, egyenként félméteres acélrúgók beépítésével oldható meg. Az egész rúgórendszert be kell fullerénezni. A fűtő szerkezetet a samot fal alá tervezzük, és külön samot rekeszbe helyezzük. Belülről ugyanazokkal a rétegekkel látjuk el, mint a az izzító kamrai részt. Az egészet, beleértve a fűtő rekeszt is, kívülről is minden egyes réteggel be kell vonni, a belső részekkel megegyezően, de az utolsó külső réteg fullerén, amely befedi az egészet. Állandó légcserét biztosító helységben szabad csak üzemeltetni. A kísérlet elvégzése után, csak a teljes lehűlést követően szabad kinyitni, mert a felhevült oxigén és hidrogén hirtelen kiáramlása gyulladás veszélyt okoz. Páraelszívót feltétlenül szükséges üzemeltetni, mert a lehűlést követő kinyitás után az oxigén és hidrogén vízmolekulákat képez, a pára kicsapódik, és a helységben eső keletkezik. Négyezer Wattos a plafon méretét követő páraelszívó használata kívánatos kb. egy órán át, amikor a ködösödés megszűnik. Meleg levegő ventiláció, befúvatás, hősugárzó használata gyorsítja a páraelvonást, de ha mindez megoldhatatlan, vagy túl macerás, az egész műveletet végezzük a szabadban, a továbbiakban nincs semmilyen gond, a kemence kinyitása körül, és még a kihűlést sem kell megvárni, csak az emberek távolodjanak el legalább tíz méterrel messzebbre. Ebben az esetben egy óra alatt teljesen lecsökken a hőmérséklete. Gázkromatográfot csatlakoztatunk a kamra mindkét különböző energiáját létrehozó teréhez, amelyek az atomok számát lennének hívatottak számolni. Minden molekula grammatomsúlynyi mennyiségében 6 X 1023 db atom található. A vákuum térbe átjutott fotonok száma meg fog egyezni a meleg térben lévő fotonok számával, mivelhogy a pozitív energiájú fotonok jutnak át a másik elválasztott oldalra, miközben az energia szintjük már a negatív tartományba érkezik. Minél előrébb halad az izzítás, annál több foton energiája zuhan ott, a nulla alatti érték alá. Ha fotonok elfogytak a pozitív energiájú térből, a kromatográf nullát jelez, a másik oldalon viszont 2,71 K fokot jelez a hőmérő. A hőmérőknek tűzálló üveggel védett, higanyos töltésűeknek kell lenniük, és a kamra belsejében foglalnak helyet. A nagyobb negatív energia eléréséhez sokkal több foton keletkezésére lenne szükség. A hamu az izzító kamrában nem más, mint az atomok gluonos részei, vagyis a protonok. A csont állomány 44 % - a víz, ezért a nagy hőhatás miatt, az atomjainak elektronjai az elektron pályáikról messzire eltávolodnak, majd a lehűlést követően, újra az eredeti, távolságukban állnak vissza atommag körüli keringéseiket végezni. A víz molekula azonban felszakad, a hidrogén és oxigén atom a kamra kinyitásával egyidejűleg a szabadba távozik.
Ha számításokat végzünk, és meg akarjuk tudni, hogy a hamuban tényleg megtalálható ugyanaz az a darabszám, mint a gázkromatográf által rögzített mennyiség, a csontok súlyának 44 % át le kell vonni, vagyis a víz mágneses vonzását, a megmaradt tömegben ugyanannyi atomszámnak kell lennie, mint a fotonok száma. Ezt úgy érhetik el, ha a hamut a teljes lehűlést követően újraizzítják. Elektronok fognak szabaddá válni, és a gázkromatográf az elektronok számát fogja jelezni, amelyeknek pontosan meg kell egyezni a fotonok számával.
Az utolsó művelet lesz az üvegdoboz kiszedése, amelyet ha rögtön felnyitnánk két atmoszféranyomással kilövellő vízzel találnánk szembe magunkat. Ebből következik, hogy a kemencébe helyezés előtt, többszörösen, összehegesztéssel záródó acélpántokkal biztosítjuk az üvegdoboz fedelének nyomásálló záródását. A nagy nyomással kitörő víz, balesetet okozó helyzetének elkerülésére a lezárt üvegdobozt vákuum kamrába helyezzük, és az abszolút nulla fokig hűtjük. Ezután várunk négy – öt órát, amíg teljesen elolvad a jég, majd ki lehet nyitni. A doboz azonban nehézvizet, vagyis deutériumot fog tartalmazni. Ha egy pohárba, kb. három dl vízbe egy ml nehézvizet csöppentünk, jótékony hatást fejthet ki a szervezetünkre, mivel a rossz információkat hordozó elektronokat likvidálni fogja. A deutérium balra pörgése által, a jobbra pörgő legnagyobb energia szinttel rendelkező, szervezetkárosító elektronokhoz fog vonzódni, a két ellentétes irányú pörgés eredménye a károsító elektronok megsemmisülése lesz. Ha megfigyeljük a pohárban lévő vízben a deutériumot, azt láthatjuk, mintha egy nagyobb buborék lenne a víz egynemű közegében, a vizes pohár alján. A mozgása felveszi a pohár görbületének irányát, és a hajlat mentén vándorol. Ha a tér egyenes vonallal határolt, akkor az iránya is egy egyenes vonalat követ. Az Univerzum összes részecskéjére jellemző, hogy a görbült tér irányát követik. A pohárban látható deutérium mozgása szemléltetheti, az Univerzum gömbformáját követő mozgásokat, és azt, hogy miért is vesznek fel a planéták gömb alakot, és miért is keringenek kör, vagy elliptikus pályákon. A következő részben a téma részletes kifejtésre kerül.
Így bizonyítható, hogy az Univerzum, saját magától öngerjesztéses technikával állítja elő a pozitív tér mellé a vákuum teret, amely feltételt és állandóságot teremt a folytonosan képződő objektumok számára.
