Egy korábbi részben már szó volt a fotonok üvegen keresztüli átjutásáról, de emlékeztetőül még egyszer leírom.
Az üveg felületre nagy mennyiségben becsapódó fotonok, a súrlódás következtében, az üveg elektronjainak megnövekedett energiáját átveszik, és ennek következtében nagy részük kisugároz, nem jutnak át az üvegfal másik oldalára, kisebb részüket viszont a nagy mennyiségben lévő foton benyomja az üvegbe.
A kisugárzás eredménye a nagy mennyiségben keletkező plazma, vagyis kisugárzott fotonok, amelyek a folyamatosan becsapódó fotonok hatására újra szerkezetet vesznek fel, tehát fotonok keletkeznek, amelyeket a becsapódó fotonok, ezeket is az üvegben egyre beljebb kényszerítik, és végül átjutnak az ellentétes oldalra, és ott kisugároznak, plazma keletkezik.
Azért írtam újból le, mert az elektronmikroszkóp működési elvének a fenti néhány sor lényeges momentuma.
Az elektronmikroszkóp optikai lencséjén is fotonok jutnak át, és a feszültség emelésével egyre nagyobb mennyiségben. A lencsén áthaladva plazma keletkezik, amely újra szerkezetet vesz fel, súly és tömeg nélküli anyag, foton keletkezik. A fotonok szabálytalan gömb alakkal rendelkeznek, különböző energia szinteket képviselnek. Az egymásnak megfelelő energia szinttel és illeszthetőséggel rendelkező fotonok egymáshoz vonzódnak és egybefüggő súly és tömeg nélküli vékony hártyaszerű képződményé csoportosulnak.
A súly és tömeg nélküli anyag mínusz egy atmoszféranyomással van eredendően ellátva, a légnyomás egy atmoszféra, tehát egy mágneses egyensúlyi helyzet teremtődik. A fotonokból fénytöréssel rendelkező optikai lencsét természetes módon utánzó anyagkezdemény keletkezik, amely ott rögzül a mesterségesen megalkotott lencse felett.
Amikor növelik a feszültséget, magasabb energia szinttel rendelkező fotonok áramlanak át a lencsén, és az alacsonyabb energia szinttel rendelkező „természetes lencse” felett ismételten létrejön egy második, az egyensúlyi helyzet által beállított súly és tömeg nélküli anyagból álló „természetes optikai lencse”. Annyi ilyen stabilan rögzült természetes lencse jön elő egymás felett, ahány feszültségnövelést követünk el, az energia szinteknek megfelelően egymás fölé fognak rendeződni, mert az egyensúlyi helyzet állandóan beáll.
Az egymáshoz vonzódott, egyensúlyi helyzetben rögzült foton rétegződések többszörös fénytörése okozza a nagyítást.
Harmincmilliárdszoros nagyításig lehet növelni a teljesítményt, a természetes úton keletkezett optikai rendszerrel.
A folyamat annyiszor megy végbe, ahányszor bekapcsolják az elektronmikroszkópot.
Kikapcsoláskor minden eloszlik.
Egyforma mértékben és ütemben történjen a feszültség és az áramerősség változtatása, hogy éles kép bontakozzon ki.
A feszültség értéke egyezzen meg az áramerősség értékével.
Ha a domború lencse egy vagy két coll, a színmélység a természetest hívja elő.
110 Volt feszültség használata adja a legmegfelelőbb felbontást, mert ilyenkor a plazma pontok a legideálisabb távolságba kerülnek egymástól, ezért a legélesebb lesz a kép.
A fényszolgáltató tubus 120 fok dőlésszögben legyen elhelyezve az optika fölött, sok fény juthat a vizsgálandó anyagra, a kép élessége ezzel is megnövelhető.
Nagy felületek vizsgálatánál, a háromdimenziós hatás visszaadásának eléréséhez 120 Voltot kell alkalmazni.
Mikró élőlények mozgásának jó megfigyelhetőségéhez, tanulmányozásához a fényszolgáltató rész dőlésszögét 110 fokosra kell csökkenteni és 110 Voltot használni, a lencse pedig három coll.
Szövetféleségeket vízmentesen tanulmányozva élesebb lesz a kép.
Továbbá:
A légköri nyomás fokozatosan csökken, jelenleg 0.81 atm, vajon megállítja valaki?
