Anyagszerveződés a Napból való kilökődés után
A napokban olvastam az Index online oldalán, hogy a kínai tudósok megfigyelték, hogy a koronát nagy sebességgel elhagyó, és mágneses teret magával ragadó anyag egy lökéshullámot generál maga előtt. A Napban való atomok keletkezése részben már leírtam, hogy a gluonok, a mágneses részecskék, minden atomban jelen vannak. Amikor kiperdülnek a Napból, a sok kis atom gluonjának mágneses tere eredményezi ezeket a lökéshullámokat.
Tanultam kémiát, és vegyészetet, tisztában vagyok az elektronok kötésekben való részvételének tulajdonított jelentőségének. Most mégis egészen másról szeretnék írni.
Hogy miért is? Vegyünk egy olyan egyszerű példát, mint az =SO4 gyök. Úgy tudom a S (kén 6 külső elektronnal rendelkezik) Ebben az esetben már az oxigén 8 elektronnal kötődik, és még marad 2 szabad elektronja, hogy kötést létesíthessen. (Tudom, hogy a magyarázat, erre az, hogy két oxigén atom közössé tesz 2-2 elektront, amely egy laza kötést tesz lehetővé, ez könnyen felszakadhat, és biztosítja a kémiai reakciókban való további részvétel lehetőségét.) De miért viselkednek így az elektronok ? A kérdésre a válasz szerintem, hogy nem az elektronok lényegesek a kötések létrejöttében.
A logikai menet a következő: A glunok minden atommagban jelen vannak, ugyanolyan számban, mint a protonok, és az atomok kapcsolódásában kizárólag ezek a mágneses részecskék vesznek részt. A legegyszerűbb példaként említem a hidrogén molekulát H2.
Ha két hidrogén atom egymás közelébe kerül, az egyik egy picikét beljebb kerül a másiknál, így a másik hidrogén atommagjának gluonja veszi át az irányítást, vagyis a mágneses erőtere bevonzza, ezáltal, egy gluon feleslege lesz, amivel kötést fog tudni létesíteni. Ez minden elemi gáznál így történik, és azért légneműek, mert mágnesesen taszítják egymást. Tehát hidrogén, oxigén, nitrogén stb. molekula azonos molekulával nem lép kölcsönhatásba.
Ha megvizsgálunk ebből a szempontból egy víz molekulát, akkor itt az oxigén molekula mágneses mezeje fogja be a hidrogénatomokat, mivel nagyobb mágneses erőtérrel rendelkezik. Az oxigénnek már két elektron pályája van a külsőn két szabad elektronnal. A hidrogén viszont csak egy protonnal, egy neutronnal és feltételezésem szerint egy gluonnal.
Mivel az oxigénnek már 2 glounja van, nagyobb a mágnesessége, ezért átveszi az irányítást.
Két gluon esetén a gluonok aszimmetrikus elrendeződést mutatnak, ezért veszi fel a víz molekula a rá jellegzetes térbeli elrendeződést. Ez az elrendeződés felelős a folyékony halmazállapotért. A molekula a végénél, kissé elcsúszik, kissé lejt, amelyen a többi molekulának lehetősége van tovább csúszni, biztosítva a folyékony halmazállapot létrejöttét.
Ugyanez az elv biztosítja a többi folyékony halmazállapotú anyag keletkezését. A szulfát gyök is érthetővé válik, mivel a kén, és oxigén csak egy-egy gluonnal létesít kapcsolatot akkor ebben az esetben a négy oxigén egy –egy gluonnal, és marad 2 szabad gluon a további kapcsolatlétesítésre. A kénnek 6 elektronja kering a külső elektron pályáján, a protonok száma megegyezik az elektronok számával, és a gluonok számával.
A fém - és ionráccsal rendelkező elemek, vegyületek esetében a molekulák közötti kapcsolatot a fémionok, illetve pozitív illetve negatív töltésű részecskék kölcsönhatásai biztosítják.
Miután, ezt az elvet követve, létrejött az összes lehetséges anyag variáció, a gluon molekulák mágneses erővonalakba rendeződtek, úgy, hogy a gluonok, mindig egymás felett helyezkedtek el, láncot alkotva biztosították a térbeli elrendeződést, ezáltal az egynemű anyagféleség egymás mellé rendeződött, a kialakulófélben lévő Földön.
Az anyagi részecskék elrendeződését gluon részecskékből létrejött mágneses erővonalak határozzák meg. Ebben az esetben a gluonok részecske állapotban vannak egymással kapcsolatban.
Az, az általános elv érvényesül, hogy a nagyobb mágneses erőtérrel, több gluonnal rendelkező atom veszi át az irányító szerepet, és gluonok biztosítják a molekulán belüli kapcsolatot.
Nem értem, hogy a CERN miért nem találta még meg a gluonokat, hiszen ezzel foglalkoznak, de se baj, majd az amerikaik, vagy a kínaiak remélem, csak észreveszik
