A sarki jég elolvadása a légköri egyensúly teljes felbomlásához vezet, arról már írtam milyen légköri állapotok fognak uralkodni a földfelszíne felett. Ha mesterségesen nem hozzák helyre az éghajlati viszonyokat, húsz éven keresztül várhatja az emberiség az eredeti légkörköri viszonyok helyreállítódását.
A 0.1-es hullámhosszon élők tanácsát követve, ez az időszak lerövidíthető és egy pár hónap alatt visszaállítható az eredeti, stabil légkörrel rendelkező földi klíma.
Az északi és déli sarkvidék felett háromszáz méteres magasságban repülőgépről kell kivitelezni ezt az új technikai megoldást. A sarki jégtakaró helyreállításához a repülőgépről 70 voltos elektromos kisülést kell produkálni, amely létrehoz egy 160 méteres mágnes fonalat, amely egy elektron- foton lánc, a lánc végén nem szűnik meg az elektromos kisülés, hanem csak oda helyeződik. Az elektromos kisülés, olyan pieso elektromos készülékkel hozható létre, amely összeköttetésben van egy acél dróttal, amit a repülőgép hajtóművének légfúvóján vezetik keresztül. A 70 voltos elektromos áramot a repülőgép belsejéből a drótba vezetik, a pieso elektromos készüléket pedig a repülőgép oldalára középtájra erősítik. A mágnes fonálon történő elektromos kisülés, további sok- sok mágnes fonalat kapcsol magára. Ha erre a kisüléses helyre -8.4 fokos folyékony oxigént engedünk, az a környező nitrogén molekulák energia szintjét egy energia szinttel csökkenti, ezért rávonzódnak a mágnes szálakra láncreakciószerűen. A mágnes fonalakra olyan nagy mennyiségben vonzódnak a nitrogén atomok, hogy a Föld és a nitrogén atomok közötti, egymásra ható, mágneses tömegvonzás érték emelkedik annyira, hogy a nitrogén molekulákkal tele vonzódott mágnes fonalak a földfelszínre érnek és magukra vonzzák a vízmolekulákat, a nitrogén atomok pedig azonnal lehűtik, jégkristályok keletkeznek.
A jegesedés a földfelszínen indul meg, és ott is folytatódik. A repülőgép és a mágnes fonál között, a továbbiakban semmiféle vonzásos kapcsolat nem áll fenn, leválik a repülőgépről. A nitrogén molekulák annyira lehűlnek, hogy hűtő hatást gyakorolnak a légkör víztartalmára, ezért a víz molekulák fagyott állapotba kerülnek, és addig gyarapodnak, amíg a jéghegy magassága a 160 métert eléri.
Óriás jégcsapok azért képződnek, mert a nitrogén atomok fokozatosan elvesztik a negatív energia szintjeiket, és egyre magasabb légköri állományba helyeződnek, azok a negatív energiával rendelkező nitrogén atomok, amelyek fentebb helyezkednek el, és még nem adtál le negatív energiájukat a vízmolekuláknak, egyre közelebb kerülnek a már fagyott felszínhez, és itt indítják meg a levegő víztartalmának fagyasztását. Ha ezek a nitrogén atomok is elvesztik negatív energiájukat, újabb negatív energiával rendelkező nitrogén atomok kerülnek le, és a már meglévő jégréteget fogják gyarapítani. A negatív energiájú nitrogén atomok, így mindig az újonnan képződött jég felszínén kezdik a jegesítést, egyre magasabb jégréteget létrehozva.
Mindig a frissen keletkezett jégréteggel érintkező légréteg víztartalmát hűtik, amíg a nitrogén atomok elvesztik a negatív energia szintjeiket. A magasabban elhelyezkedő légrétegekben felfelé haladva, egyre kevesebb a nitrogén atom, egyre kevesebb mennyiségű vízmolekula fagyasztására van lehetőség, ezért veszik fel az összefagyott víz molekulák a jellegzetes jégcsapformát.
A sarkvidék jegesedése a repülőgép útját fogja követni, a jégképződés nem egyenletesen történik, 160 méter magas jégoszlopok, mintha óriás jégcsapok állnának ki a felszínből, amelyek mindegyike összefügg kb. 20 méter magas lapos jégrétegekkel. Az egész sarkvidékre kiterjedő mesterséges jegesítéshez öt palack folyékony oxigén elegendő. Két hónap és két hét múlva újra meg kell ismételni, az eredmény 250 méter magas jégoszlopok, 30 méter magas összefüggő jégborítással. Majd megint ismétlés következik, három hónap és két hét elteltével, az eredmény háromszáz méter magasságú jégoszlopok, 35 méter magas összefüggő jégréteggel. A jég az egész sarkvidéket beboríthatja, ha a repülőgép útvonala az egész sarkvidéket felöleli és az egész művelethez elegendő öt palack folyékony oxigén.
A továbbiakban már nincs szükség emberi beavatkozásra, mivel ez a jég mennyiség elegendő a természetes jégképződés beindulásához. Az eredeti jégtakaró visszaállásához kb. még 10-12 napra van szükség.
A természetes jégképződés azért indul be, mert a 250 méteres jégoszlopok és közéjük fagyott lapos jégrétegek már -10 Cᴏ - os klímát eredményeznek. A sarkkörök környékén ekkora már kiépítődnek az energia szintek szerinti légköri tagozódások, mindig eggyel kisebb energiaszintű légrétegek követik egymást. A szárazföld belsejéből érkező légtömegek beáramlása ezért lelassul, mindig csak az eggyel kisebb energia szinttel rendelkező légrétegek juthatnak a sarkvidék felé. A lassan érkező légáramlatok pedig a maglévő jégalakzatokra rétegesen ráfagynak és egyre nagyobb jégtömegek keletkeznek, amelyek 10-12 nap múlva elérik az eredeti jégmennyiséget.
A 160 méteres jégoszlop magasságnál, azért kell megismételni a mesterséges jegesítést, mert még csak -5 Cᴏ-ra hűl a sarki klíma, és a jégrétegek képződése közben -1Cᴏ lesz a hőmérséklet, energia szintnövekedés következik be. A 250 méter magas jégoszlop elérése közben – 5 Cᴏ lesz a hőmérséklet, amely már elegendő a lelassult légáramlatok fagyáspontig való hűtéséhez. Ahogy a jégréteg vastagszik, az egyre nagyobb jégtömegek egyre hidegebb klímát eredményeznek, amíg el nem érik a - 70 Cᴏ - os háborítatlan állapotú sarki klímára jellemző hőmérsékleti értéket.
A sarki jég elolvadása a légköri egyensúly teljes felbomlásához vezet, arról már írtam milyen légköri állapotok fognak uralkodni a földfelszíne felett. Ha mesterségesen nem hozzák helyre az éghajlati viszonyokat, húsz éven keresztül várhatja az emberiség az eredeti légkörköri viszonyok helyreállítódását.
A 0.1-es hullámhosszon élők tanácsát követve, ez az időszak lerövidíthető és egy pár hónap alatt visszaállítható az eredeti, stabil légkörrel rendelkező földi klíma.
Az északi és déli sarkvidék felett háromszáz méteres magasságban repülőgépről kell kivitelezni ezt az új technikai megoldást. A sarki jégtakaró helyreállításához a repülőgépről 70 voltos elektromos kisülést kell produkálni, amely létrehoz egy 160 méteres mágnes fonalat, amely egy elektron- foton lánc, a lánc végén nem szűnik meg az elektromos kisülés, hanem csak oda helyeződik. Az elektromos kisülés, olyan pieso elektromos készülékkel hozható létre, amely összeköttetésben van egy acél dróttal, amit a repülőgép hajtóművének légfúvóján vezetik keresztül. A 70 voltos elektromos áramot a repülőgép belsejéből a drótba vezetik, a pieso elektromos készüléket pedig a repülőgép oldalára középtájra erősítik. A mágnes fonálon történő elektromos kisülés, további sok- sok mágnes fonalat kapcsol magára. Ha erre a kisüléses helyre -8.4 fokos folyékony oxigént engedünk, az a környező nitrogén molekulák energia szintjét egy energia szinttel csökkenti, ezért rávonzódnak a mágnes szálakra láncreakciószerűen. A mágnes fonalakra olyan nagy mennyiségben vonzódnak a nitrogén atomok, hogy a Föld és a nitrogén atomok közötti, egymásra ható, mágneses tömegvonzás érték emelkedik annyira, hogy a nitrogén molekulákkal tele vonzódott mágnes fonalak a földfelszínre érnek és magukra vonzzák a vízmolekulákat, a nitrogén atomok pedig azonnal lehűtik, jégkristályok keletkeznek.
A jegesedés a földfelszínen indul meg, és ott is folytatódik. A repülőgép és a mágnes fonál között, a továbbiakban semmiféle vonzásos kapcsolat nem áll fenn, leválik a repülőgépről. A nitrogén molekulák annyira lehűlnek, hogy hűtő hatást gyakorolnak a légkör víztartalmára, ezért a víz molekulák fagyott állapotba kerülnek, és addig gyarapodnak, amíg a jéghegy magassága a 160 métert eléri.
Óriás jégcsapok azért képződnek, mert a nitrogén atomok fokozatosan elvesztik a negatív energia szintjeiket, és egyre magasabb légköri állományba helyeződnek, azok a negatív energiával rendelkező nitrogén atomok, amelyek fentebb helyezkednek el, és még nem adtál le negatív energiájukat a vízmolekuláknak, egyre közelebb kerülnek a már fagyott felszínhez, és itt indítják meg a levegő víztartalmának fagyasztását. Ha ezek a nitrogén atomok is elvesztik negatív energiájukat, újabb negatív energiával rendelkező nitrogén atomok kerülnek le, és a már meglévő jégréteget fogják gyarapítani. A negatív energiájú nitrogén atomok, így mindig az újonnan képződött jég felszínén kezdik a jegesítést, egyre magasabb jégréteget létrehozva.
Mindig a frissen keletkezett jégréteggel érintkező légréteg víztartalmát hűtik, amíg a nitrogén atomok elvesztik a negatív energia szintjeiket. A magasabban elhelyezkedő légrétegekben felfelé haladva, egyre kevesebb a nitrogén atom, egyre kevesebb mennyiségű vízmolekula fagyasztására van lehetőség, ezért veszik fel az összefagyott víz molekulák a jellegzetes jégcsapformát.
A sarkvidék jegesedése a repülőgép útját fogja követni, a jégképződés nem egyenletesen történik, 160 méter magas jégoszlopok, mintha óriás jégcsapok állnának ki a felszínből, amelyek mindegyike összefügg kb. 20 méter magas lapos jégrétegekkel. Az egész sarkvidékre kiterjedő mesterséges jegesítéshez öt palack folyékony oxigén elegendő. Két hónap és két hét múlva újra meg kell ismételni, az eredmény 250 méter magas jégoszlopok, 30 méter magas összefüggő jégborítással. Majd megint ismétlés következik, három hónap és két hét elteltével, az eredmény háromszáz méter magasságú jégoszlopok, 35 méter magas összefüggő jégréteggel. A jég az egész sarkvidéket beboríthatja, ha a repülőgép útvonala az egész sarkvidéket felöleli és az egész művelethez elegendő öt palack folyékony oxigén.
A továbbiakban már nincs szükség emberi beavatkozásra, mivel ez a jég mennyiség elegendő a természetes jégképződés beindulásához. Az eredeti jégtakaró visszaállásához kb. még 10-12 napra van szükség.
A természetes jégképződés azért indul be, mert a 250 méteres jégoszlopok és közéjük fagyott lapos jégrétegek már -10 Cᴏ - os klímát eredményeznek. A sarkkörök környékén ekkora már kiépítődnek az energia szintek szerinti légköri tagozódások, mindig eggyel kisebb energiaszintű légrétegek követik egymást. A szárazföld belsejéből érkező légtömegek beáramlása ezért lelassul, mindig csak az eggyel kisebb energia szinttel rendelkező légrétegek juthatnak a sarkvidék felé. A lassan érkező légáramlatok pedig a maglévő jégalakzatokra rétegesen ráfagynak és egyre nagyobb jégtömegek keletkeznek, amelyek 10-12 nap múlva elérik az eredeti jégmennyiséget.
A 160 méteres jégoszlop magasságnál, azért kell megismételni a mesterséges jegesítést, mert még csak -5 Cᴏ-ra hűl a sarki klíma, és a jégrétegek képződése közben -1Cᴏ lesz a hőmérséklet, energia szintnövekedés következik be. A 250 méter magas jégoszlop elérése közben – 5 Cᴏ lesz a hőmérséklet, amely már elegendő a lelassult légáramlatok fagyáspontig való hűtéséhez. Ahogy a jégréteg vastagszik, az egyre nagyobb jégtömegek egyre hidegebb klímát eredményeznek, amíg el nem érik a - 70 Cᴏ - os háborítatlan állapotú sarki klímára jellemző hőmérsékleti értéket.
