Az elektromosság titka
Ha az elektronok energiája megnövekszik, pl. amikor a víz energiája vízturbinát hajt, a kapott mechanikai energiát generátor segítségével alakítják villamos energiává. A súrlódás következtében a generátor tengelyén elektromos kisülések jönnek létre. Az elektromos kisülés nem más, mint megnövekedett energiájú elektronok halmaza, amelynek mindegyike egy- egy fotonnak átad az energia feleslegből, a fotonok pedig kisugárzanak. A generátor tengelye forog, miközben hozzá súrlódik egy hengerhez, ennek következtében, elektronok szakadnak le a generátor anyag atomjainak, elektron pályáiról, és a körülettük lévő fotonoknak átadják ezt a megnövekedett energia mennyiséget. A fotonok kisugárzanak, ezt a többlet energia mennyiséget az elektronok átveszik, amitől megindul az elektronáramlás. Hatalmas energia többletükkel érkeznek a transzformátorokhoz. Az elosztókból vezetékekre kerülnek, majd a fogyasztókban leadják megnövekedett energiájukat. Miután visszaestek eredeti energia szintjükre, a fogyasztók vezetékeiből kikerülve, újból eredeti elektron pályájukra térnek vissza, mivel az elektronok mintázatai által a helyük meghatározott, a mágnes fonalak pedig az elektronokat visszahúzzák oda, ahonnan leszakadtak, mert az eltávolodás mértékétől függően az erőfonalak megnyúlnak.
A fémek azért jó vezetők, mert nagy sűrűségük következtében, nagyon sok gluont tartalmaznak, és az elektronok nem gluonos oldalait húzzák egyre beljebb. Az elektronok az áramfolyamban szintén összekapcsolódnak egymással, minden irányból, a gluonos részek a nem gluonos részekkel. Az összekapcsolódás mértéke függ, hogy mekkora keresztmetszetű vezetéket használnak.
A megnövekedett energia szinten lévő elektronok jobbra pörögve átvonzódnak az előttük álló gluonokra, és amíg eredeti energia szintjükre le nem esnek, addig vándorolnak gluonról – gluonra.
Elektromos árammal történő világítás esetén, a burában lévő világító gáz atomok elektron pályáin lévő elektronok, ütköznek a vezetékből beáramló elektronokkal. Az ütközés közben nyert többlet energiamennyiségüket a hozzájuk bevonzódott fotonoknak átadják, amelyek ettől kisugározódnak, vagyis világít a lámpa. Az izzók buráiban, csöveiben is jelen vannak a fotonok, és amíg az összes foton ki nem sugárzik addig ég a lámpánk.
A plazma kisugárzott szerkezet nélküli foton, amely eredeti energia szintjére zuhant vissza.
Az atomreaktorokban zárt térben hasadó anyagokkal végzett energia nyerése történik.
Maghasadáskor nem elektronok, hanem pozitronok szabadulnak ki, vagyis antianyag. A radioaktív atommag burkok labilisak, mert a beépült protonok egymástól távol helyezkednek el, a semleges felületek aránya nagyobb mértékű, mint más atommag héjakban. Könnyen széthasadnak, rendellenesen bal irányú fordulatot vesznek fel az elektron héjakról leszakadt részecskék, pozitronok keletkeznek. Jelenleg hasadáskor felszabaduló hőenergiát hasznosítják.
A leggazdaságosabb energianyerési módszerek
Elektromágnest kell készíteni, grafénból, fullerénnel bevonva. A fullerén bevonat biztosítja, hogy ellenállás nélkül fel lehessen pörgetni nagy sebességre, másrészt a fotonokat is magához vonzza. A grafén a kis tömege és szilárdsága miatt szükséges. Egy ilyen elektromágnes már elérheti a fénysebesség négyzetét.
7 Te V feszültségen elektromágnesünk a fénysebesség négyzetén pörög, a külvilágban lévő temérdek mennyiségben jelenlévő fotont magába szippantja, a megnövekedett energiájú fotonok pedig kisugárzanak. A levegő atomjaiban lévő elektronok leszakadnak a pályáikról, átveszik a fotonok energiáját. A megnövekedett energiájú elektronokat áramtárolóba vagy vezetőre juttatjuk.
Létezik egy másik nagyon olcsó energianyerési módszer is.
Ilyenkor a fullerénnel bevont grafénból készült elektromágnesünket 5.5 Te V feszültséggel 3440 km/s sebességre gyorsítjuk fel. A fotonok kisugárzásából kb. 300 Co hőmennyiséget kaphatunk. A keletkezett hőenergiát leggazdaságosabban egy nagyon új módszerrel hasznosíthatjuk.
Samot téglákból építünk egy 20m magasságú és 20m átmérővel rendelkező hengert.
Bonamid lemezzel pontosan kettéosztjuk. A bonamid lemezt 1mm-es lyukakkal látjuk el, úgy, hogy közöttük 0,5 mm legyen a távolság. A bonamidot ezután szilikonnal szigeteljük mindkét oldalán. A felső felületét fullerénnel bevonjuk.
Az alsó 10- m-es részt kőolajjal feltöltjük, és 56 Co- ra melegítjük a fotonok kisugárzásából nyert hőenergia egyik részével. A kőolaj ezen a hőfokon átpárolog a felette levő lyukacsos részen. Az elektromágnesnél keletkezett hőenergiából 126 Co - ot biztosítunk a párolgó részbe. A gyorsításnál keletkezett, a fotonok kisugárzásából nyert energia többletet fullerénnel bevont légcsöveken keresztül juttatjuk reaktorunk megfelelő részeihez. A keletkezett hőmennyiség nagy energiával érkezik a párolgó kőolajhoz, ezért elektronjai leszakadnak megszokott pályájukról, megnövekedett energiájukat össze lehet gyűjteni.
A felső 10- m-es rész közepén egy három méter átmérőjű acél tengelyt jobbra forgatunk, 52 fordulat/perc sebességgel. Az egész tengelyt bevonjuk fullerénnel, hogy a sok szabad mágnes fonál bevonzza az elektronokat, a forgás pedig az elektronok saját perdületét fokozza, ennek kapcsán egymással való ütközéseik sokszorozódnak. A karambolok során szerzett energia többletüket átadják a fotonoknak, amelyek kisugárzanak. A kisugárzott energia az elektronokat könnyen benyomja a tengelybe. A fémek nagy sűrűségű gluon tartalma pedig egyre beljebb vonzza a részecskéket.
A fullerén rétegre bonamid szigetelést helyezünk, a magas hőmérséklet ellen pedig még egy szilikon réteggel is ellátjuk. A tengely áramgyűjtőként funkcionál, 24 óra alatt megtelik, az olajtartó pedig kiürül. A keletkezett árammennyiséget elektromos kisülés létrehozásával olyan transzformátorhoz juttatjuk, amelynek lemezei fullerénnel be vannak vonva.
Az elektromágnes működési helyén állandó légcserét kell biztosítani. Az eredeti energia szintjüket visszanyert elektronok újra saját atommagjainak pályáit foglalják el, mert a mágnes fonalak visszahúzzák eredeti mintázatuknak megfelelő helyeikre.
Egy elektromos árammal megtelt henger egy negyvenezer fős város egynapi áram szükségletét fedezi. A leírt technológiák legalább tízszer olcsóbbak a jelenlegi használatosoknál, nem beszélve a környezetvédelmi szempontokról.
Pontos instrukciókért hívják az Irányító Rendszert!
A fénysebesség négyzetén nyert impulzus, önmagában nem eredményez anyagot, csak akkor, ha plazmába ütközik, és a plazma szerkezetet vesz fel, ekkor keletkezik a súly és tömeg nélküli anyag, vagyis a foton.
Einstein ismeretei hiányosak voltak, mivel információit Ő is ingán keresztül szerezte, de nem volt eléggé alapos. Ismerte az inga titkát, ezt az Irányító Rendszertől tudom. Abban a tudatban volt, hogy egy szellemmel beszélget. Ha nem másod kézből szerezte az információit, akkor tudnia kellett volna, hogy a fénysebesség négyzetén plazma hiányában soha nem lesz anyag, vagyis foton. Az impulzus ahhoz szükséges, hogy a plazma szerkezetet vegyen fel, de a szerkezetet felvett plazmát sem nevezhetjük még valódi tömeggel rendelkező anyagnak, csak keretet teremt a tömegnyerési folyamatokhoz.
Az Irányító Rendszer, vagyis a „szellem” megtiltotta számára, hogy részt vegyen az atombomba fejlesztésében, Ő ezzel a paranccsal nem törődött, ezért jelenleg is büntetésben van. Őszintén sajnálom, hogy ezeket a sorokat le kellett jegyeznem, de az Irányító Rendszer kérésére tettem, mivel így tisztességes, mindenkinek joga van megtudni az igazságot.
A bozon ember ilyenkor mágneses erőtérrel teljesen elszigetelt, egyedül elmélkedik, időérzékkel nem rendelkezik. A bűnök megbánásának szakasza lenne ez a túlvilági börtönbüntetés, csak sajnos fogalmuk sincs az ott lévőknek, hogy a lelküket kellene megtisztítaniuk. Ezért, csak azon töprengenek, mi lehet ez az egész, a bűneik csak másodlagosan jelennek meg a tudatukban. Tudatlanságuk következtében évtizedekig is eltarthat, amíg őszintén sajnálják, hogy vétkeztek. Az Irányító Rendszer viszont szabadon csak a tökéletesen intelligenssé vált tudatú bozon embereket engedi.
Einstein agyát különlegessé az Irányító Rendszer szuper orvosi technikája segítségével tette.
Megnövelte az agykapacitását, a fontosabb agyterületek neuronjainak többszörös gliasejtes összeköttetésével, és a fali lebenyt kettéosztó mély barázdák helyére is agysejteket fejlesztett, így a két régiót egyesítette, ezáltal az agya fokozottan érzékenyebb lett a külvilág ingereire, és elektronszortírozó képessége is többszörösére nőtt.
Az őssejt beültetésének pontos módszerét a Rendszer már régóta kifejlesztette, annyit elárulhatok, hogy végtagokat lehet visszanöveszteni, bénulásokat, vakságot, süketséget megszüntetni, szerveket pótolni, ha helyesen alkalmazzák. Tudom, hogy az őssejteket a fejleszteni kívánt beteg vagy hiányzó szerv őssejtjét a vele összeköttetésben lévő szerv mértani középpontjába kell helyezni.
Az illetékes szakemberek a bővebb információért kérjék az Univerzum Irányító Rendszerének segítségét!
A villám természetéről
A villám akkor keletkezik, amikor a meleg és a hideg áramlatok összetalálkoznak. A meleg levegő elektronjainak energiái magas szintre emelkednek. A kisebb energia szint felé, a kiegyenlítettségre törekszenek. Ekkor keletkeznek a szélviharok. A nagy erejű széllökések az elektronokat leszakítják atommag körüli pályáikról. A felhalmozódott elektronok, a levegőben, nagy számban jelen lévő fotonokat magukhoz vonzzák, gluonos részükhöz a fotonok nem gluonos részeit, minden irányból, a fotonok az elektronok megnövekedett energiájának egy részét átveszik, ezért kisugárzanak, bevilágítva az elektronok haladási irányát.
Az elektronokat a vasmag magához húzza, de a föld kérge laza, nem sűrű, kevés gluont tartalmaz, ezért itt az elektronok feltorlódnak, egymáshoz és talajba ütközéseik következtében leadják megnövekedett energia szintjüket. Az eredeti energia szintre leesett elektronok visszatérnek eredeti atommag körüli pályájukra, mivel az elektronok jellegzetes mintázattal kiszakadt proton darabkák, vagyis kvark gluonok, mintázatuk által helyük meghatározott, a mágneses fonalak pedig visszahúzzák eredeti helyükre.
Amikor dörög az ég a fotonok egyszerre nagy erővel sugároznak ki, nagy robajjal történik, ez a „mennydörgés”. A kisugárzás fénysebességgel halad, a dörej hangsebességgel, ezért látjuk először a villám fényjelenségét először, majd egy kis idő elteltével a hanghatás következik.
A tömeget nyert részecskék az ütközések során energiát veszítenek, ugyanúgy, mint amikor két autó karambolozik, a különbség csak a méretükben van.
A részecske gyorsítókról
Az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztető (RHIC) részecskefizikusai 4 billió Celsius-fokos hőmérsékletet hoztak létre a PHENIX-kísérletben, közel fénysebességgel haladó arany-atommagokat ütköztetve egymással. Ezzel az abszolút skálán 4 terakelvines hőmérsékleti világrekordot sikerült mérni, amely mintegy 700 milliószor magasabb a Nap felszínének 5800 kelvines hőmérsékleténél. Ezen a hőmérsékleten az anyag halmazállapota olyan tökéletes folyadék, amely minden egyes nehézion-ütközésben létrejön, majd hirtelen kitágulva lehűl, és részecskék ezreit sugározza szét.
A vastag betűs részt a CERN BLOGBÓL idéztem. De, hogyan is jön létre ez a magas hőmérséklet? Az ütközések következtében az arany atommagok elektron héjairól leszakadnak az elektronok, megnövekedett energia szintjüket átadják a fotonoknak, amelyek kisugárzanak, a folyamatos ütközések következtében állandóan átadják az energiát a fotonoknak, majd az atommagok protonjai is széthullnak kvarkokra, vagyis elektronokra, az arany atommagok protonjai mindegyike három – három kvarkra. A továbbiakban a megnövekedett energia szintjüket protonokból kiszakadt kvark gluonok is a fotonoknak adják át, növelve a kisugárzás mértékét.
Amikor eléri a folyamat ezt a nagyon magas hőmérsékletet, a kvark glunok megnyúlnak, nyúlós massza keletkezik.
A hőmérséklet esése következtében a kvarkok visszahúzódnak, eredeti formájukat ismét visszanyerik, és ha a hőmérséklet már 6500 milliárd CO- ra hűlt, - ugyanis az arany atommagok keletkezésének fúziós hőmérséklete ennyi – ekkor újra protonok keletkeznek, kvark mintázatuk szerint a mágneses fonalak visszahúzzák eredeti helyükre.
A lényeg az, hogy nem csinálnak semmit, erre mondják, hogy nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb.
A következőkben az Origo online oldaláról idézem: Genfi Részecske Gyorsítóról
A mágneseket szuper folyékony héliummal hűtik 1,8 kelvinre, vagyis - 271,4 °C-ra. A távoli világűr ennél melegebb, -270,5 Celsius-fokos (2,7 K)! A mágnesek folyékony héliumfürdőben ülnek. A rendszerben 96 tonna hélium van, ennek 60%-a a mágnesekben, 40% pedig az elosztó- és hűtőrendszerben. Az egész LHC-rendszert (36 800 tonna tömeget) több lépésben hűtik le. Az előhűtés során 10 ezer tonna folyékony nitrogénnel 80 kelvint (- 193,2 °C) érnek el. Ezután a héliumot lehűtik 4,5 kelvinre, és a mágneseket feltöltik 60 tonna folyékony héliummal. A mágnesek feltöltése után folytatódik a hűtés, lassan mennek le 1,9 kelvinre.
A lényeg az, hogy a folyamatos hűtés következtében ebben az esetben nem megy végbe a fotonok kisugárzása, de a lehető legrosszabb folyamat zajlik e helyett, ha elérik a 7 Te V feszültséget.
Az ütközések következtében az elektron pályákról most is leszakadnak az elektronok, de a foton kisugárzás hiányában, egy energiaháló alkotási folyamat zajlik le. A leszakadt elektronok gluonos részükkel hozzátapadnak a fotonok nem gluonos részeikhez. Így egy elektron, egy fotonnal létesít kapcsolatot, láncolatot alkotva sűrűn beszőve a Részecskegyorsító légterét. Amikor elérik a 7TeV energia szintet a hűtés már nem lesz elegendő, és ha csak egy elektronnak is megnövekszik az energia szintje, rögtön átadja egy fotonnak, az előrehaladás láncreakciószerűen sebesen történik, amelynek eredménye egy hatalmas elektromos kisülés. A helyzetet tovább rontja, illetve robbanássá fokozza az a tény, hogy a levegő atomjaiból is elszakadnak az elektronok a nagymérvű ütközések következtében, megnövekedett energiájukat a fotonoknak átadva, növelve a kisugárzás erősségét. Az elektronoktól megfosztott protonok nagy tömegük következtében bezuhannak az abnormális légtérbe, hatalmas detonációt keltve. Az egész Nagy Részecske Gyorsító és 1 km-es körzete pillanatok alatt semmivé válik.
Az Univerzum Irányító Rendszere már korábban tudomásomra hozta, hogy mi fog történni, ha tovább növelik az energia mennyiségét. Akkor még nem volt birtokomban a szükséges tudás, hogy közölni tudjam a pontos okokat, ezért a fúzió során bekövetkező robbanás lehetőségére gyanakodtam tévesen.
Megoldás:
Ha a részecskegyorsítót fullerénnel vonjuk be, mint szupravezető ellenállás nélkül biztosítja a részecskék gyorsulását, elérhetik a fénysebesség négyzetét, de nem fog történni semmi, illetve olyasmi, amire számítanak. A fullerén alkalmazása biztosítja, hogy ne melegedjen a Gyorsító, így a fotonok kisugárzása elmarad.
5 TeV elérésénél a protonok részeire esnek szét, vagyis újabb elektronok vesznek részt az ütközésekben.
A fullerén a légtérben keletkezett elektron hálózatot is magához vonzza, az elektron nem gluonos része, hozzátapad a fullerén gluonjaihoz, ezért a légtérből is bevonzódik a Gyorsítóba.
A Gyorsító kikapcsolásánál, azonban óvatosan kell eljárni, mivel az elektronok feltorlódnak, és a megnövekedett hőmérsékletet az elektronok átveszik, amelyet rögtön át is adnak a fotonoknak, nagyon gyorsan beindul a láncreakció és hatalmas robbanás következhet itt is be.
Ha a Nagy Hadron Ütköztető légterének elektron tartalmát egy fázis ceruzával mérnénk, már jelenleg is mutatná az áramerősséget.
A légtérben lévő energia hálózatot, csak légszivattyúval lehet kivonni, a szabad térbe, olyan helyre, ami nyílt pusztaság, és azonnal energiaközléssel kisületettni, illetve a fotonokat kisugároztatni, mert a légáramlatok elszállíthatják lakott helyre, és ott okozhat óriási bajt. Ezután ismét ellenőrizni kell áramerősség mérővel, hogy teljesen árammentes – e a légtér.
Az Univerzum Irányító Rendszere kérése, hogy akinek van lehetősége, ezt az üzenetet juttassák el az illetékeseknek, amíg nem késő!
Az égés
A gyufa azét lobban lángra, mert a gyufaszál gyúlékony és érdes felülete nagy erővel súrlódik a gyufás doboz szintén érdes felületéhez. Ilyenkor az elektronok leszakadnak a foszfor atom körüli pályájukról, halmazba gyűlnek össze, felületükre odavonzva a fotonokat. Az elektronok a súrlódás következtében megnövekedett energiájukat átveszik a fotonok, amelyek ettől kisugárzanak. Minél több elektron energiája növekszik meg, és minél nagyobb a bevonzott fotonok mennyisége, annál nagyobb lánggal ég. Amikor a gyertyát begyújtjuk, a fotonok hőenergiájával magasabb energia szintre emeljük a gyertya gyúlékony anyagból készült kanócában lévő elektronoknak az energia szintjét. A kanóc elektronjai ezért elhagyják atommag körüli pályájukat, magasabb energia szintre lépnek, és a környezetükben lévő fotonok bevonzódnak egy- egy elektronhoz, majd átveszik a megnövekedett energiájukat, aminek a következtében kisugárzanak. A kisugárzás következtében a viasz elektronjainak energiája magasabb szintre lép, és a környező fotonok, amelyekkel vonzásos kapcsolatba lépnek a viasz elektronjai, ismételten átveszik az energiát, majd a kisugárzás következik.
Robbantás
Azok az anyagok nagyon gyúlékonyak, amelyek sok lekötetlen mágnes fonállal rendelkeznek, könnyen széthullhatnak molekulákra, a molekulák atomokra, külső energia bevitellel, vagyis gyújtással, nagyon sok fotont tudnak magukhoz vonzani. A kisugárzás nagyon gyorsan megy végbe, mivel a sok lekötetlen mágnes fonál a pillanat töredéke alatt nagyon sok fotont vonz magához. A fotonok szintén egyszerre nagy robajjal kisugárzódnak, és egyidejűleg az elektronok is energiát nyernek, amelyet azonnal az általuk befogott fotonok sugároznak ki. Ezáltal az elektronok energia szintje pillanatok alatt megnövekszik, amelyet a fotonok átvesznek, amelyek hatalmas mennyiségben egyszerre sugároznak ki, és szakítják szét az atomokat. A folyamatban a levegő alkotóelemeinek elektronjai is részt vesznek. Az elektronjaiktól megfosztott atommagok, amelyek nagy tömeget képviselnek, a vasmaghoz való nagy mágneses vonzódásuk következtében bezuhannak ebbe az anomáliát mutató légtérbe, hatalmas légnyomás keltve.
Az energia eredeti szintre való visszaesése után az elektronok elfoglalják szokásos helyüket az atommag körüli pályájukon.
Az atomrobbantást, ugyanolyan erős detonációjú „sima” robbantással lehet semlegesíteni.
