Pulzárok, kettős csillagok
A pulzárok a szupernóvákból és hipernóvákból alakulnak ki. Amikor befejeződik a fotonok nagy erővel történő kisugárzása, mert elfogynak a nagy energia szinten lévő fotonok, a kisebb energia szintűek a pusztuló csillag belsejébe rekednek. Nagy sűrűségük miatt, egymásnak ütköznek, és a fotonok burkai fuzionálnak, deutériumok keletkeznek. Tovább nem haladhat a fúzió, nem áll rendelkezésre annyi foton, hogy megnövekedjen az energia szint.
A deutériumok foton párjai közül az egyik a megnövekedett energia szintjét átadja, egy a szupernóvában bennrekedt elektronok közül egynek, amellyel vonzásos kapcsolatban marad, az elektron gluonos része rávonzódik a foton nem gluonos részére. Ezután az elektron a megnövekedett energia szintjét átveszi a deutérium másik fotonja, majd ezután kisugárzik.
Az elektronok és fotonok nagyon gyorsan láncreakció szerűen mágnes fonalakat hoznak létre, minden irányból.
A kétirányú kisugárzás okozta felpörgés nem áll le, addig, amíg az energia szint le nem esik a fotonok kezdeti impulzusára, ezért pulzál. Az észak- dél irányú mágneses erővonal a felső középső résznél, az eredeti csillag maradványa.
Mivel a mágneses fonalak teljesen átszövik, és a kerületén túl is növekednek, ha egy pulzár közelébe kerül már egy alacsonyabb energia szinten lévő hanyatló csillag, mágneses fonalainak vonzó képessége révén, befogja a szomszédos pulzárt, annak mágneses fonalaival létesít kapcsolatot, a gluonos részek a nem gluonosokkal.
A bevonzódás ütemében használja fel a mellette lévő csillagmaradvány fotonjait, bekebelezi, mint az amőbák a táplálékukat, és ha már nincs több foton, kihuny a pulzár, az eredeti energia szintre került fotonok energia sorba rendeződés után pedig bejutnak egy fekete lyukba.
A lézersugárzás elméleti alapjai
A lézer sugarak irányíthatóságát a mágnes fonalak okozzák. Egy elsötétített szobában jól megfigyelhető, ha kissé hunyorítva felülről lefelé tekintünk elemes lézer lámpánk sugarára, és a földre irányítjuk, tehát közelre.
Ha hunyorítunk, szemünk felbontó képessége megnő, ezért láthatóvá válik, a fotonok kisugárzásából adódó fény egy pókhálószerű csövet világít meg. Ez a pókháló szerű cső mágnes fonalak szövedékéből tevődik össze.
Vörös színű lézer sugárral végeztem a megfigyelést, a fehérfény vörös tartományát 30○-os fénytöréssel érik el, és csak ez a tartomány juthat ki a lézerlámpából.
Ott, ahol a fény megtörik rengeteg foton plazmává alakul, amely az ütközések következtében újra szerkezetet és tömeget nyer, tehát megnövekedett energia szintű kisugározatlan fotonok keletkeznek. A fotonok nagy része átjut az üvegen, mert a kisugárzás közben keletkezett energia a fotonokat átpréseli, és az üveg gluonjai pedig bevonzó hatást gyakorolnak rájuk. A fotonok kijutva, megnövelik a környező elektronok energia szintjét, ezáltal leszakadnak atommag körüli pályájukról és gluonos részeiket magukhoz vonzzák, illetve fordítva a nem gluonosokat a fotonok gluonos részei. Nagyon gyorsan láncreakció szerűen, mágneses erőfonalakat hoznak létre. A kisugárzás akkor következik be, amikor felületet ér a mágnes fonalak szövedéke, vagyis a felület lekötetlen mágnes fonalai a fotonokat magukra húzzák, a fotonok pedig megnövekedett energia szintjüket leadják, vagyis kisugárzanak.
A folyamatos kisugárzás következtében a visszatükrözés is folyamatos, mivel valamilyen felületet folyamatosan érint a mágnes fonál, ezért a mágnes fonalak, pillanatnyilag lekötetlen elektronjaira vonzódik a még többlet energiával rendelkező plazma és itt sugárzik ki. Ezért a mágnes fonalak fénylenek. Tehát a lézersugárzásnál figyelhetők meg legjobban a mágnes fonalak, mivel a kisugárzásokkal bevilágítják önmagukat.
A mágnes fonalak, ha távolabbra irányítjuk lézerlámpánkat, megnyúlnak, ha közelítünk, összehúzódnak, és vastagabbak lesznek.
Minél nagyobb teljesítményű lézersugarat használunk, annál több foton jut át, és annál több elektront tud mágnesesen magához kötni, ezért egyre több mágnes fonál épül fel, egymással is vonzásos kapcsolatba lépve, cső formájú pókháló szerűen átszőtt szövedéket alkotva.
A lézersugarak, vagyis mágneses fonalak, felületi érintkezésekor a nagy erejű kisugárzások következtében, nagy erejű plazma bevonzódásokat produkálnak. Ezek a plazma becsapódások szétszakítják a molekulaszerkezeteket, nagyon erős lézerek atomokra bontják az anyagokat.
Az összetett fény egy lézersugarakat létrehozó gömbbel való felbontása, a tizenkét alapszínt külön – külön megjelenítő lézersugárra
Egy üveggömböt gyárilag úgy készítettünk el, hogy a gömb közepétől 30○ – os szögű gömbcikkek egymástól elhatárolódjanak fényt át nem eresztő, 2, 3 mm keresztmetszetű fullerénnel bevont bonamid lemezekkel. Középen ne érjen össze egy kör alakú rés maradjon, akkora ahová beültethetjük az elemes fénykibocsátó eszközünket, még az üvegbe öntés előtt, bekapcsolt állapotban. Ügyelni kell arra, hogy a fényforrás pontosan az üveggömb közepén helyezkedjen el. Az üveggömbbe foglalás után láthatjuk, hogy a lézerkészülék tizenkét színben szolgáltatja mágnes fonalakkal irányított, a szivárvány minden alapszínével fénylő sugarát.
