A Földbolygó megalkotásának modell kísérlete
2m x 2m – s 3cm keresztmetszetű golyóálló üvegből készült, világűri körülményeket biztosító vákuum kamrába juttatunk egy gluon gömböt. A gluon gömbre ezer db különböző mintázattal rendelkező kvarkot fényképezünk, vagy vetítünk. A kvarkok nagyobb hézagokkal, de egyenletesen borítják majd be a gluon gömb felszínét. A szomszédos plazmától mentes kvarkok is fognak részesülni, a Nap mágnes fonalai által generált többlet energiából, és az alkotási szakaszok ugyanúgy mennek végbe, mint a nagy Föld létrehozása során. Az üveg kamra belső tetejére 16 db 2m – s 100 W – s neoncsövet szerelünk, hogy a fotonok bejutása folyamatos legyen. A továbbiakban a megfigyelésen kívül semmi dolgunk sem lesz. Azt fogjuk tapasztalni, hogy négy hét elteltével fél méteres átmérőjű kicsike föld keletkezett.
A nagy Föld és a kis föld kialakulásánál végbemenő folyamatok közötti különbség abból adódik, hogy a Nap mágnes fonalai az üvegen keresztül nehezebben jutnak át, csökkentett mennyiségben. A mágnes fonalak fotonjai az üveghez csapódva vonzódnak, plazma keletkezik. A plazma megnövekedett energia szintjének elvesztése közben, elektronokat présel az üvegbe, de az üveg nagy gluon tartalma is segíti a bejutásban, mágneses vonzása következtében egyre beljebb húzza. Az elektronoknak ilyen formán, átérve megnövekszik az energia szintje. A plazma becsapódások olyan magas energia szinten történnek, hogy újra szerkezetet vesznek fel, és fotonok keletkeznek, amelyek szintén átjutnak az üvegfalon. Az üvegfal belső oldalán újra mágnes fonalakká vonzódnak össze az elektronok gluonos részei a fotonok nem gluonos részeivel és fordítva. Ezzel az üvegfal keltette pillanatnyi megszakadás, a fenti manőverrel helyre is áll, és a Nap mágnes fonalai most már zavartalanul kapcsolatba léphetnek az összes kvarkkal, ami aztán elindítja a kvarkok energia feltöltését, a protonok felpörgését, ütközését, az elektronok pályára állítási folyamatát.
Az ellentétes irányú mágnes fonalak áthatolása az üvegen keresztül ugyanezzel a technikával történik, csak a belső oldalról indul.
A kis föld tengelyferdesége megegyező lesz a nagy Földével, tengely körüli forgása a mérettel arányos kerületi sebességgel, egy millió fordulat/perc történik. A Nap körüli keringése nem lesz zökkenőmentes, folytonosan neki fog vágódni az üvegfalnak, ezért szükséges a golyóálló üveg. Ilyenkor a tengely körüli forgás is leáll, amíg újra el nem távolodik a faltól, majd felpörög, aztán megint neki ütődik. Négy hét leteltével, azonnal le kell állítani a kísérletet, mert a légköri nyomás olyan mértékre nő, hogy szétrobbanthatja az üveg kamrát.
A légkör képződésének bizonyítási lehetősége
1,7 m x 1,7 m, 3cm vastagságú szélvédő üvegből készült vákuum kamra szükséges, világűri körülmények, a napfény bejutása itt nagyon lényeges.
Elkészítjük a Föld kicsinyített mását, ércekből, a kerülete négy méteres legyen, plusz 5 cm - t rá kell számítani a középső részében futó cső számára, mert az egész kicsinyített földet erre rögzítjük. A tömegének a Föld tömegével pontosan arányban kell állnia, 56 kg - t nyomjon. Az ércek elhelyezkedése a kicsinyített földben azonosnak kell lennie az eredetiével, és minden lényeges összetevőt tartalmaznia kell. Az ércféleségekből kis labdákat formálunk és kétkomponensű szilikon ragasztóval egymáshoz rögzítjük. A felszínét 1cm vastagon valódi feketefölddel borítjuk, amelyet teljesen simára egyengetünk. Az egészet pillanat ragasztóval vékony rétegben bekenjük. A geoid formát északon és délen 2- 2mm –es lapultsággal biztosítjuk. A közepében öt centi átmérőjű acél cső fut, fullerénnel bekenve, a kis föld tengelyét ebbe illesztjük bele. A tengelyt is be kell fedni fullerénnel, ami tömör acélrúdból készült. Az olajozás biztosítja a forgás egyenletességét. Ha kész a kis föld, az egészet olyan vázra illesztjük, mint az asztali földgömböket szokás tartani. A talpazata azonban nehéz vasból legyen, hogy fel ne billenjen. Így rakjuk be a vákuum kamrába.
A forgatást bentről elemről biztosítjuk, amely négy héten át percenként 1V- t tud a föld makettünk számára biztosítani.
Olyan szerkezetet kell készíteni, amely percenként 1V feszültségű kisüléseket tud produkáltatni. Így elérhető, hogy 1.052 fordulatot tegyen meg, vagyis óránként 57-t. Ez a kerületi sebesség a Föld kerületi sebességével pontosan arányban fog állni. A tengelyferdeség 66.5○.
A szélvédő üvegből a nyitható kamrát gyárilag öntetjük ki, előre meg kell tervezni, mert tökéletes vákuumot kell biztosítani. A forgatás lényeges, mert annyi lekötetlen mágnes fonálnak kell generálódni a kis föld felszíne fölé, mint az igazi Földnek a légkör keletkezése idején. A mágnes szálak fogják magukon tartani a felszabadult légköri atomokat.
Ha mindent pontosan modelleztünk, azt tapasztaljuk, hogy öt nap elteltével már nincs vákuum, hanem, légkörrel vette körül magát kis föld makettünk.
Ajánlatos nyomásmérővel, és gázkromatográffal. felszerelni, mert ha négy hétig nem nyitjuk ki, a víz keletkezésére is bizonyítékot nyerhetünk, ugyanis ekkora az egész kis földünk benedvesedik.
A folyamat leírása
A kísérletben üvegfalon keresztül jut be a fotonok egy kisebb hányada. A fotonok nagyobb részét az üveg visszaveri, nem tartalmaz lekötetlen mágnes szálakat, vagyis a plazma átvonzódik olyan helyre ahol sok a lekötetlen mágnes fonál, vagy többszörösen visszatükrözhet.
Az üvegfalon azért jutnak át fotonok, mert nagy erővel vonzódik a plazma az üvegre, a sok gluon tartalom miatt, és egymáshoz ütközéseik következtében szerkezetet vesznek fel, tehát a plazmából fotonok keletkeznek. Egy pontban mindig csak egy foton, amelyeknek a keletkezése közben megnövekedik az energiájuk, és a gluonok a megnövekedett energia szintű fotonokat behúzzák az üvegbe, egyre beljebb, majd az üveg túloldalán az energiájukat átadják egy - egy elektronnak, kisugárzásuk közben. Ennek következménye, hogy ezek az elektronok elhagyják atommag körüli pályájukat, és mivel a folyamat nagyon gyorsan láncreakció szerűen megy végbe, nagyon sok elektron szakad le a felszíni réteget alkotó kis sűrűséget képviselő anyagok atomjaiból. Az elektronok a vonzás következtében nagyon erősen csapódnak egymáshoz, és mintázatuknak megfelelően egymás mellé tapadnak, protonok keletkeznek. A fotonokból a plazma az üvegkamrában a föld makett felszíni részén halmozódik fel, egymáshoz ütközéseik következtében, újra szerkezetet vesznek fel, fotonok keletkeznek. A protonok ebbe a burokba csapódnak, itt is a foton teremti meg az atomok létrejöttének lehetőségét.
A kevésbé energia dús elektronokat a nagyobb energia szintű proton kvarkok befogják, és a pörgés irányukkal megegyező körpályára állítják, és oxigén atom keletkezik, mert két protonja van, és két lekötetlen mágnes fonala, gyakorlatilag a Föld felszínén helyet foglaló anyagokból a legegyszerűbben az oxigén atom tud megjelenni.
Azok a fotonok, amelyek az atomok felépítésében nem vesznek részt, nem gluonos részeikkel vonzásos kapcsolatba lépnek, az elektronok gluonos részeivel, és fordítva, mágneses fonalakat alkotva, amelyek a forgás következtében a felszínről kilógva, egymással is kapcsolatot teremtenek. Az oxigén atomok protonjainak nagyobb hányada hozzákapcsolódik gluonos
részeikkel. Kb. egynegyed rész oxigén felemelkedik a termoszféráig. Nagyon sok szabad elektron is feljut, amelyek a magas hőmérséklet hatására energiát nyernek, és nagy erővel a vonzás hatására egymásnak csapódnak. A termoszféra hőmérséklete, azért nagyon magas, mert azok a fotonok, amelyek a felszínen nem kapcsolódnak a mágnes fonálba, itt sugároznak ki, és mivel állandóan keletkeznek, és jutnak fel, a kisugárzás folyamatos. A keletkezett plazma az ütközések következtében, itt is újra szerkezetet vesz fel, súly és tömeg nélküli anyaggá válik, amely keretet teremt az atomok keletkezéséhez. Az elektronok, amelyek a protonokat alkotják, ide csapódnak be. A termoszférába jön létre az összes szervetlen gáz atom. Az elemi gázok a nitrogén, kén, klór, nemesgázok, stb. és a molekuláris állapotúak, széndioxid, kéndioxid, szénmonoxid stb. A molekula szerkezetek kialakulását a lekötetlen mágnes fonalak bevonzó képessége teszi lehetővé. Pl. a kéndioxid esetében, a kénnek két lekötetlen mágnes fonala van, az oxigénnek is kettő, egymáshoz vonzódásuk következtében kéndioxid molekula jön létre. A víz is itt keletkezik, az oxigén két lekötetlen mágnes fonala két hidrogén két lekötetlen mágnes fonalával teremt kapcsolatot.
Alapszabály, hogy ahány lekötetlen mágnes fonala van egy atomnak, annyi elektronnal képes vonzásos kapcsolatba lépni.
A termoszférában keletkező gázok protonjai labilisabbak, mint a Napban keletkező hidrogén és hélium protonok. A hélium és hidrogén gáz nyomását azért lehet a robbanáspontig növelni, mert a protonok stabilak, fúzió során keletkeztek, és csak egy van belőlük.
A gáz atomoknak az elektronjainak nincs meghatározott elektron pályájuk, elhelyezkedésük változó, ezért kiterjeszkedésük nagymérvű lehet.
A termoszférában keletkezett gázok, azért nem robbannak, mert több proton alkotja az atommagot, és a sok gluon egybekapcsolódása miatt nagyon vonzódik a Föld vas magjához, a robbanás ezzel ellentétes irányú kiterjedésű, amelynek legyőzése hatalmas energia befektetés igényelne, gyakorlatilag lehetetlen. Másrészt a protonok az elektronok lekötetlen mágnes fonalait magukra húzzák, stabil szerkezetet kialakítva, amely ellenáll a megnövekedett nyomásnak.
A hidrogén gáz azért robban óriásit, mert a lekötetlen mágnes szálai fotonokat vonz magára, és a nyomás hatására az elektronok energia szintje megnövekszik, amelyet átad a mágnes szálakban lévő fotonoknak. A fotonok nagyon gyors láncreakcióban veszik át a megnövekedett energiát, ezért kisugárzanak, hatalmas detonációt keltve. A protonok nagy tömege belezuhan a levegőbe, nagy légnyomás keletkezik. Az elektronok nagyon magas energia szintjét a légkör fotonjainak is átadják, kisugárzásukkal többszörözve a robbanás erejét. A légkör elektronjainak is megnövekedik az energia szintje, újabb fotonok kisugárzása következik be, protonjaik is bezuhannak a légkör alsóbb szintjébe, megsokszorozva a légnyomás mértékét. Mindez szinte egy pillanat alatt lezajlik.
A nagyon nagy energiával rendelkező elektronok óriási tömege ütközik egymásba, melynek eredménye, hogy forgás irányuk megváltozik. A jobbra pörgés balos irányt vesz fel, pozitronok keletkeznek. Hirosima és Nagaszaki bombázása után, ezért szenvedett nagyon sok ember daganatos megbetegedésben.
A gázok különböző fizikai tulajdonságait a más –más energia szinten való keletkezés okozza.
A gázok energia szintje hamar lecsökken, ezért lejjebb süllyednek a termoszférából, és a kis föld felszíne felé érnek, ahol vonzásos kapcsolatba lépnek a mágnes fonalakkal, a protonok gluonos részei a fotonok nem gluonos részeivel, ennek következménye, hogy nem szökik el a levegő. A Föld estében a mágneses erővonalakba kapcsolódás dupla biztosítékot jelent.
A víz is elindul lefelé, de a leendő légkör hidegebb zónáiban megfagy, és a haladás közben a melegebb rétegekben melegszik fel, és újra folyékony halmazállapotot vesz fel.
A tengerek vízében található só is a termoszférában keletkezik. A nátrium, amely szintén egy protont és egy lekötetlen mágnes szálat tartalmaz, könnyen létre jön az elektronokból, és hozzávonzódik a szintén egy lekötetlen mágnes szálat tartalmazó klórhoz, nátrium kloridot képezve. A víz és nátrium klorid lefelé zuhanásuk során a hideg részekben kikristályosodnak, só és jégkristályok keletkeznek, összetalálkozásukkor egymásba tapadnak, és a továbbiakban együtt folytatják útjukat, a légkörben és a tengerekben is. Tehát a víz egyszerre keletkezett a sóval, és ezért sós a tengerek vize.
Mivel a fotonok a termoszférában kisugárzanak, a keletkezett atomok és molekulák akadály nélkül lejuthatnak a felszínhez.
Az igazi Föld légköri gázainak, és molekuláinak képződése könnyebben történt, és történik, mert üveg nélkül, a fotonok rögtön a Föld felszínébe jutnak, ahol sokkal erőteljesebben indítják el a légkör képződés folyamatát. A sok foton mindegyike egy - egy elektronnal lép vonzásos kapcsolatba, amíg a modellezésnél, egy foton adja át megnövekedett energia szintjét a legközelebbre eső elektronoknak.
Ebben a kísérletben nem fog a légkör héliumot és hidrogént tartalmazni, ha csak a felső nyolcadik centiméteres zónát öt percig lézer sugárral meg nem világítjuk pontról pontra.
Így plusz energiát közvetítünk, és ez már elég, hogy bekövetkezzen a fúzió, és kísérletünkben a fejlesztett légkörben, héliumot és hidrogént is nyerhetünk.
