Összefüggések a sugárzások energia szintjei, hullámhosszaik, és bevonzódásuk célhelyei között
A Napban végbemenő fúzió során a felszabaduló energia többletet a fotonok átveszik, majd kisugároznak. A kisugárzások energiája, mindig a már megnövekedett energiáját elvesztett plazmára tevődik át, nagyon gyorsan, mindig a sorban eggyel előrébb álló plazma pontocskára, az energia leadás – átvétel villámsebesen terjed az egész Napot körbeölelő plazmával telt térbe.
A hidrogént –héliumot előállító fúzió során keletkeznek a mikrohullámú sugárzások. Ezek roncsolják a szerves vegyületeket, a gluonokat alkotó kvarkokat egymás mellől eltávolítják, és a víz molekula elektronjait is pályájukról elmozdítják. Mivel a legkisebb energia szinten keletkeztek, bevonzódásuk az egy fokkal magasabb energia szinteken működő szerves anyagok, víz, és gluonok felé történik.
A három, négy protont eredményező fúziós egyesülések energia többleteiből keletkeznek az infravörös széles spektrumú sugárzások. Egy fokkal magasabb energia szintekhez vonzódnak, a nemfémes elemekhez.
Az ultraibolya sugárzások az ötprotonos fúziók eredményei. Az energia szintjének megfelelő bevonzó célhely az üveg.
Az ultraviola sugárzások mágneses vonzás szerinti végállomása a fémes elemek. A hat protont adó fúziók fotonjainak kisugárzása indítja útjukra ezeket a sugarakat.
A röntgen sugárzások a hét és nyolc protont tartalmazó atommagok képződésének termékei. Az eggyel magasabb, és egyben legmagasabb energia szintű, a Föld belsejének középső részére sűrűsödött mágnesvasérc a bevonzódásának célhelye. A röntgensugarak hullámhossza a legnagyobb, a protonszámok csökkenésével egyre kisebb amplitúdó jellemzi a sugárzásokat. A kisugárzások energia szintjének csökkenésével, a hullámhossz is csökken.
A pulzárok fotonjainak nagy erejű kisugárzásai a gamma sugarak, az energia szintjük tizenháromszor magasabb a röntgensugarak energia szintjétől, az útjukba kerülő anyagokat a legparányibb kvark részeikre bontják. A kvarkok is kettéválnak fotonokra és gluonokra. A nagyon magas energia szint hatalmas vonzást gyakorol minden anyagféleségre.
A háttérsugárzások a hetes, nyolcas protonszámú atommagok keletkezésekor alakulnak ki, amikor a két naprendszer napjainak sugarai eggyé válnak, fényerejük és energia szintjük is duplájára nő. A sugárzás a dupla energia szint miatt átterjed a Föld környékére is, és roncsoló hatást fejt ki az élőlényekre, és bevonzódhat bármire. Háromszor magasabb energia szinttel rendelkezik, mint a röntgensugárzás. A fokozott naptevékenység idején, ezért nem tanácsos a szabadban tartózkodni. A háttérsugárzások mértéke, semmilyen összefüggésben nem áll az „ősrobbanással” így ebből nem lehet erre nézve következtetéseket alkotni.
Rádió, TV – és mobil telefon hullámok
Emlékeztetésként a címben foglalt ismeretekhez, csak annyit, hogy a mi életvitelünkhöz miért fontos tudni, hogy a fotonok két naprendszer határán, vagy a hetes, nyolcas protonszámot eredményező fúziók fotonjai egy naprendszert átugorva sugározódnak ki és plazmává alakulnak. Ezeket a kisugárzásokat háttérsugárzásként mérik, és hasznosítják.
A szomszédos naprendszer határán a két nap sugárzásának eggyé válásából kapott háttérsugárzás a TV és mobil jeleket vonzza magára. A fotonok kisugárzása itt olyan nagy energia szinten történik, hogy a plazmapontok egymáshoz csapódnak, és újra szerkezetet vesznek fel, súly és tömeg nélküli anyag, fotonok keletkeznek. A fotonok belül üres tojásdad alakú képződmények, fél felületükön gluonozott, fél felületüket csak súly és tömeg nélküli anyag képezi. A jelek elektron mintáinak nem gluonos részei rávonzódnak a fotonok gluonos részeire, és fordítva. Az elektron minták a fotonokkal sűrű szövedékű hálózatot hoznak létre, minden irányba, ahonnan az adások jeleit visszavonzatják a TV készülékekre.
A TV kameráiban a szilícium egy fokkal magasabb energia szinttel rendelkezik, mint a gondolati minták elektron jelei, ezért rávonzódnak a szilíciumra.
Az elektron minták magukkal vonzzák a képminták miniatűr másolatait, mivel a plazma, vagyis a kisugárzott foton a legbevonzhatóbb, a legalacsonyabb energia szintje miatt.
Így a gondolat és a hozzátartozó kép együtt kerül a szilíciumra. A szilícium a jelfogást és továbbítást végzi, innét a TV jelei és képei a háttérsugárzásra, vagyis a két naprendszer határán újraképződő egyik foton gluonos részére kerül. A jelek folyamatosan érkeznek ide, és azonnal folyamatosan átjátszódnak az összes foton gluonos részeire. Mivel a jelek és miniatűr képek nagy erővel vonzódnak a gluonokra, rájuk csapódnak, a nem gluonos részektől elválnak. Az energia szint olyan nagyra nő, hogy a gluon kvarkok gluon gömbökké záródnak. A foton gluont nem tartalmazó részei, a már gömbökké záródott gluon kvarkok mágnesességének hatására, csatornákat képeznek, és mindegyik gluon gömbbel vonzásos kapcsolatban maradnak, és szerteágazó, állandóan terjeszkedő, hálózat építés kombinálódik. De mivel a szilícium egyik oldalánál fogva rögzített, egyik dimenziója fedett, a jelek áramlása itt gátolt, csak két dimenzióban képes jeltovábbításra, ezért a háromdimenziós hálózatban és a gluon gömbökön való megtapadásuk két dimenzióban zajlik. Háromdimenziós technika kivitelezése ilyen formán gyakorlatilag lehetetlen, mert nincs olyan mágneses tér, ahol szilícium, vagy mágnesvasérc atomokat lebegtetni lehetne. A háromdimenziós technika megvalósításának módjáról a lentebb elhelyezkedő fejezetben olvashatnak.
A nagyított kép megjelenését a TV képernyőjén az alkalmazott optikai rendszer teszi lehetővé. A TV, Rádió, internet, mobil jelek hálózatai a termoszféra, ionszféra rétegében fejlődnek, 750 méteres magasságban. A mobil jelek a legalacsonyabb frekvencián kerülnek a legkisebb energia szinten lévő egyes, kettes protonfúzióból származó, újra képződött fotonokra, a legkisebb hullámhosszra. A hármas, négyes protonfúzió végeredményeiként képződött fotonok a TV jelek célhelyei. A közepes energia szintnek megfelelő közép hullámhosszra kerüléshez közepes erősségű frekvencia szükséges. Az öt proton beépülését létrehozó fúzió fotonjainak nagy energia szinten történő összesugárzása teszi lehetővé a plazmaütközéseket, melyek következménye, hogy ismételten fotonok hívódnak elő, mellyel megteremtődik az internetes hálózatfejlesztésére alkalmas hullámhossz. A jelek egy fokozattal kisebb energia szinttel, vagyis frekvenciával rendelkeznek, mint a fotonokból álló hullám.
A hang technikája
Mivel eddigi ismereteink szöges ellentétben állnak az Univerzum Irányító Rendszere által nyújtott, leghihetőbb és legtudományosabb elvekkel, ezért az emberi hangképződéssel kell először megismerkedni. Nem a levegőrezgések váltják ki a hangok kialakulását!
Amikor magunkban gondolkodunk, az elektron minták nem jutnak ki a hálózatba. A szív jobb pitvarkamrai csomója felett, a szívizom belső részében, található egy gömbüreg. A gömbüreg mérete egy cm – s átmérőtől a három cm – s átmérőig terjedhet. Ez az emberi memória. A születéskor a szívben nincs gömbüreg, a gyermek tíz éves korára kezd kialakulni. A becsapódó elektronok folyamatosan szétroncsolják a szívizomszövet sejtjeit, és az idő előre haladásával, egyre nagyobb üreget vájnak ki. Az üreg falának belső felszínét körbeölelik a sejtek gluon sejtmagjai, amelyek az elektron mintákat magukra vonzzák. Az üregben az elektronok szabadon kombinálódhatnak, és a gondolkodás mélységére jellemző elektron minta kapcsolatokkal, a kreatív gondolatok elraktározására végtelen lehetőséget biztosít. Az elektron minták felületei, számtalan illeszthetőségi lehetőséget hordoznak, de az azonos módon összevonzódott elektron minták, azonos gondolatokat tartalmaznak. Az egymásnak megfelelő minta csoportok egymás tetejére csapódnak, de ezek a becsapódások is a mágnesességre épülnek. A gömbüreg kialakulásáig a gyermek, csak mechanikus bevésésre képes, elvont fogalmi gondolkodásra nem.
Amikor hangosan kimondjuk gondolatainkat, a létrehozó elektron minták kiáramlanak a hálózatba. Minél nagyobb érzelmek kapcsolódnak a gondolatinkhoz az elektronok annál erősebben ütköznek egymással és annál nagyobb fokú rezgések jönnek létre. Ezek a rezgések rezegtetik a hangszalagokat és porcokat, és a hangrésen keresztül a nyelvre terjed át, és a fogak is felveszik a rezgéseket. Minél magasabb a rezgésszám annál erőteljesebb lesz a hang.
Tehát a nyelv és a fogak a rezgésszám változtatásainak az eszközei.
Mielőtt beszélni kezd valaki, az agy beszédközpontja megindítja a száj és nyelvmozgást, segítségükkel a rezgéseket beszéddé alakítjuk. Hogy, hogyan fejezünk ki, egy – egy gondolatot, az teljesen mindegy, a gondolati minták mindenhol, nemzettől, fajtól, országtól, idegen bolygók lakóitól függetlenül az egész Univerzumban egyformák.
Az internetes hálózatok fejlesztődése is hasonlóképpen történik, csak a gondolatokat először digitális jelekre alakítják, teljesen feleslegesen. A kvarkokból kihasított mintázatok eleve kódolják a gondolatokat, a természet zseniálisan megoldotta, hogy áthidalható legyen a nyelvek által korlátok közé szorított kommunikáció az egész Univerzumban.
Az internetes jelek elektron mintái a szilíciumról, az ötös és hatos protonfúziókat eredményező fotonok szomszédos naprendszerben történő összesugárzásából, majd, a plazmaütközésekből keletkező fotonok háttérsugárzásaira jutnak. Az elektron minták, mint gondolati kódok, a képeket is magukkal vonzzák, a plazma pontok ebben az estben is miniatűr képeket hoznak létre. Ezért lehet skypolni, videózni, DVD – t és CD –t hallgatni, és nézni. A hangot az elektron minták frekvenciája hordozza, illetve, milyen erősséggel ütköznek egymással az elektronok. Az elektron minták becsapódásai, a gluon kvarkok energia szintjeit annyira megnöveli, hogy erőteljes egymáshoz vonzódásuk következtében a szélső felületek behajlását indítja el, és fokozatos összezáródásuk gluon gömböket eredményez. A leszakadt gluonoktól mentes rész, a súly és tömeg nélküli anyag, a gluon gömbök vonzásának hatására, fokozatosan csővé záródik, és a jelek villámsebesen történő egymásután való átjátszását az összes gluon gömböcskére, a hálózat minden irányú terjeszkedését váltja ki. A számítógépek processzorában lévő szilícium lenne a jelfogó, amely ugyanazon az energia szinten van, mint a jeladó, ezért az elektron minták a szilíciumot megkerülve, egyenesen a mágneses merevlemezre kerülnek. A mágnesvasérc két fokkal magasabb energia szinten áll, mint a szilícium, egy fokkal magasabb szinten, mint a gluon, ezért csak ez alkalmas az elektron minták bevonzására. Az optikai rendszer és erősítés megfelelő képet és hangot biztosít. A digitális jeleket, vissza kell alakítani gondolati jelekké, mielőtt a rendszerbe kerül, ez határt szab a számítástechnikai műveletek végzésének, ugyanakkor teljesen felesleges.
A rádióhullámok
Egy naprendszert átsuhanva, egy második naprendszer határán a mi Naprendszerünk Napja és a másik Nap rendszerbeli Nap összesugárzásából a plazma a nagy energia szint miatt, fotonokat hoz létre. A hetes, nyolcas protonszámot adó fúziók fotonjai jutnak ilyen messzire, amikor nagyobb méretű kisbolygó újrahasznosítása folyik Napunkban. Tehát fokozott Naptevékenység idején. De nemcsak a mi Napunk összesugárzása hív éltre újabb fotonokat, hanem az abban a zónában történő összes más naprendszerek napjai is, ezért a fotonok keletkezése folyamatos.
A rádió jelek estében a gluon gömbökre a gondolatok mintái képek nélkül érkeznek, ezért csak hangokat hallunk. Az elektron minták rezgésszámaitól függ a hangerősség. Magasabb rezgésszám nagyobb hangerőt jelent. A fotonok magasabb energia szinten jönnek létre a plazmából, ezért a rádióhullámoknak nagyobb a hullámhossza, mint a TV hullámoké, a jeleket is a legmagasabb frekvencián küldik, a magas energia többlettel rendelkező fotonok gluonos részeire.
A háttérsugárzást valójában helyesebb lenne, ha gyenge mágneses mezőnek neveznék.
A sugárzások 360○ – ban körbe ölelik a Földet, mindegyik féléből egyenletesen jut mindenhová. A 360○- ra eső, összes hullámhosszt az országok felosszák egymás közt, az országon belül pedig a TV, Rádió csatornák, Internetes szolgáltatók, mobil hálózatok osztoznak.
A háromdimenziós számítástechnika
Egy 5 cm x 5 cm-s alumínium dobozba befogunk egy 0,3 cm –s átmérőjű gluon gömböcskét, majd, egy másik vákuumozott alumínium dobozba helyezzük, aminek a vákuuma automatikusan beszippantja. Ezután egyetlen egy szilícium atomot jutattunk mellé. A gluon gömböcske két szinttel magasabb energiával rendelkezik, mint a jelekként funkcionáló elektron minták, a szilícium atom pedig eggyel. Az alumínium egy energia szinttel van lejjebb, mint az elektronok, ezért keresztülvonzódnak a dobozka falán. Rávonzódnak a szilícium atomra, amely lebeg, mert az alumínium atomjaival egyforma energia szinten vannak, de csak egy atom képes a lebegésre, mert gluon kvarkjainak együttes vonzóereje nem elég a Föld vasmagja felé irányuló vonzódáshoz. Ha bejutottak a tartóba, légmentesen zárjuk, mert kész a processzor.
A 0,3 cm átmérőjű gluon gömböcskék, a légkör kb. térdmagasságában találhatók.
Az elektron minták, vagyis a jelek a szilícium atomról, az energiaszint sorba eggyel magasabban működő gluon gömböcskére kerülnek, amelyet az elektron mintabecsapódások azonnal hálózat építésre késztetnek.
A számítógépünkben merevlemezt nem használunk, csak fullerénnel bevont hajlékony lemezt. Az adatok felvitele után fixírsós rögzítést alkalmazunk. Huszonnégy órás száradási idő leteltével, ezüst nitráttal lefedjük, újabb huszonnégy órás várakozási időt követően a számítógépünk három dimenzióban fogadja a jeleket. A billentyűzet és egér mechanikáját is fullerénnel kell bevonni, és minden kiegészítő berendezést.
A monitor, egy 10 x 10 méteres üvegdoboz, amelynek alján keresztül jutnak be a jelek. A doboz alsó négyzete 5 mm – es lyukakkal rendelkező finoman hengerelt dróthálóval van lefedve, mint a sziták. A szitaszövetet szilikon ragasztóval kell az 1cm keresztmetszetű üvegfalhoz rögzíteni, és a szövetnek azt az oldalát befullerénezni, amelyre a jel irányul. A háromdimenziós hologramok teljesen életnagyságúak, életszerűek lesznek. Az elektron mintáknak azonban újra az adott formáról kapott mintázat szerint kell összeállni, illeszthetőségük szerint. Ez csak egy láthatatlan felületen történhet meg. Ezért óriás üvegdobozunkat fotonokkal kell megtölteni, amely feladat, megint csak nagyon új technikát igényel.
Az eljárás a következő: A doboz felső záró üveg fedele nem rögzített, szabadon nyugszik az oldalakon. A doboz aljától mérve, egyik oldalán 111 m hosszú 10 m széles, a másik oldalán 110 m hosszú és 10 m széles poliuretán sín fut fel a magasba. Az üvegdoboz mindkét oldalára ragasztással rögzítjük a poliuretán sínpárt. Az egyik oldalon a felső 11 méteres részt, befelé visszahajtjuk, úgy, hogy teljesen egymáshoz simuljon a két réteg. A poliuretán lapok keresztmetszete 3mm legyen.
Fotonokkal való feltöltés kezdeti szakaszában a felső záró lap aljának mértani középpontjában, egy százezer voltos elektromos kisülést hozunk létre. Azonnal 100 km/s sebességgel 100 méteres magasságig és még plusz tíz cm-re löki fel az üveglapot. Az impulzus pontosan az említett magasságnál elfogy és az üveg fedél finoman ráhuppan a poliuretán tartóra. A poliuretán behajlított 11 m – es szakasza, az üvegtető vonzásának következtében, az üveg a behajlított szakaszt a nagy gluon tartalma miatt maga alá húzza, mihelyst áthalad rajta. Így önműködően oldódik meg az üvegfedél magasban tartása.
A fotonok üvegdobozba tömörítése az üveglap, ismételten százezer voltos kisülésen való indításával kezdődik meg. 105 méter hosszú 1cm átmérőjű vasból készült oszlopot fullerénnel bevonunk. A felső 5 m-s részt derékszögben behajlítjuk. Úgy állítjuk fel, hogy a behajlított felső 5 m – es rész pontosan az üveglap mértani közepe felett álljon. Egy pillanatig engedjük a száz voltos elektron áramlatot, ezután zárjuk az áramkört. A nagy energia szinttel az üveglap fölé érkező elektronok, azonnal az üveg mértani középső részére áramlanak, az üveg gluon tartalmának bevonzó hatására. Az összes elektron egy pontban torlódik fel, mert a kevés gluon nem képes a Föld vasmagja felé továbbítani a sok nagy energiájú elektront, ezért az összes impulzusával lefelé lendíti az üveget. Az ilyen nagy impulzussal rendelkező üveglap a levegővel együtt maga előtt tolja a fotonokat, a levegő kiszorul, mivel kevésbé bevonzhatók a levegőt alkotó atomok a fotonoknál, így mire lejut a doboz aljára, már csak a fotonok préselődnek a helyükre. A százezer volt adta impulzus, pontosan a fedél záródásának aktusánál esik nullára. A fedelet 20 cm széles polietilénből készült öntapadós ragasztó szalaggal kell légmentesen lezárni.
A fotonok a drótszitaszöveten nem jutnak át, mert azonos energia szinten működnek a finom vasból készült szitával. A gondolati elektron mintákat a szita külső felületére kent fullerén gluonjai bevonzzák, és a fotonok gluonos részeivel az elektronok nem gluonos részei, továbbá, a fotonok nem gluonos részei az elektronok gluonos részeivel vonzásos kapcsolatba lépnek, a minták illeszthetőségének, és energia szintjeinek megfelelően. A képek jeleit kódoló plazma minták a legbevonzhatóbbak, odacsapódnak, ahová a gondolatokat hordozó elektronok, amelyek vonzásos kapcsolatban együtt érkeznek a megfelelő foton részéhez. A miniatűr képek a fotonokon életnagyságban jelennek meg, mert a fotonok a fényt olyan szögben törik meg, hogy az eredeti méretükben jelenítik meg a szereplőket és környezetüket.
A lejátszás alatt sötétítést kell alkalmazni.
Kicsinyíteni is lehetséges, megfelelő optikai rendszer közbeiktatásával, de napi használatának gátat szab, hogy az üveg dobozokat előre kell tölteni fotonokkal, ami jelentősen emeli a költségeket, és drágítja a berendezéseket.
Amikor méretes üvegdobozunk megtelt fotonokkal, kezdődhet a virtuális valóság teljesen élethű megjelenítése. Egyúttal megláthatjuk a második létezésben használatos testünket.
A különbség annyi, hogy a filmbéli hősök, csak az általunk megadott parancsoknak engedelmeskednek, az alacsonyabb energia szinten lakó, már átment emberek, saját akarattal, és általuk gerjesztett tudattal vívják intelligens harcukat az útjukba álló nehézségekkel szemben.
A filmtechnika régi vágya az események három dimenzióban történő lejátszása a közeljövőben megvalósulhat, és mint látványosság a mozi kedvelők számára igazi unikum lehet.
