Az Origó online oldalán jelent meg egy cikk, arról, hogy műhold igazolta Einstein relativitáselméletét.

Sikerült kimutatni a NASA tudósainak, hogy bolygónk gravitációs terének és forgásának hatására bekövetkezett torzulást a téridőben. A Gravity Probe-B űrszonda mérései alapján még mindig az általános relativitáselmélet írja le a legpontosabban a gravitáció viselkedését.

Az Univerzum Irányító Rendszerének válasza erre, hogy jó lenne már a gravitációt elfelejteni, haladni a korral, és a nem létező gravitonok keresését, a valóságban mindenhol fellelhető gluonok keresésére cserélni. Vezető tudósaink nem értik, hogy mitől állnak az atomok egybe, hol ott a megoldás az orruk előtt lebeg. Mekkora baki kihagyni, a leglényegesebb Univerzum felépülését biztosító mágneses tulajdonságú gluonokat, amelyek nélkül semmi, de semmi nem indulhatott volna el.

„Az egyik vizsgált jelenség az úgynevezett geodetikus effektus volt, amelynek keretében a Föld gravitációs tere miatt a téridőben torzulás lép fel. A másik hatás a téridő felcsavarása volt, amikor a Föld forgómozgása révén enyhén magával vonszolja a téridőt - hasonlóan ahhoz, ahogyan a mézben forgó kanál is enyhén megpörgeti az anyagot.”

A Földnek nincs gravitációs tere, de van nagyon sűrű mágnes fonal hálózata, mert a Föld belsejéből a felszín felé nyúlók, a Napból a Földbe szövődők, a légkörképződés közben létrejövők, egymással is vonzásos kapcsolatba lépnek, kb. 5cm – es rések vannak közöttük, amelyek nem szabályos rácsozatot mutatnak, hanem inkább kusza hálózatot alkotnak. A rések mérete sem pont öt cm, van ahol kisebb, van ahol tágabb a lyukazottság közöttük. Behálózzák a naprendszereket, a naprendszerek közötti részeket, a gaxisokat a nagy rendszereket folytonosságban, egyforma sűrűséggel. A mágnes fonalak térbeli hálózata adja a „tér szövetét” A teret az idővel nem lehet egybemosni, mivel a tér, mértani, az idő pedig érzékelési fogalom. A tér is az idő is önállóan van jelen, az igaz, hogy az idő a térben múlik, de a tér változása nem befolyásolja az idő múlását.

A mágnes fonál hálózat, vagyis a tér szövete, információ hordozóként is funkcionál, mivel a térben helyet foglaló bolygók és csillagok változásai hatást fejtenek ki, a mágneses hálózatra. Ha pl. valamelyik bolygó elsodródik, a mágnes fonalak szövedéke kinyúlik, és ha messzebbre távolodik, mint a „gumi kötél” visszarántja. Ha a bolygó elpusztult, a mágnes fonalai távolabbi naprendszerek mágneses hálózataiba kapcsolódnak.