Az agyvelő a globulin fehérjékből épül fel. Szerkezete azért laza velőállomány, mert a globulin atommagokat oxigén atommagok veszik körül. Az oxigénatommagokat pedig a hidrogén atommagjai ölelik körbe. A globulin egy fokozattal nagyobb energia szinten áll, mint az oxigén, a hidrogén pedig eggyel nagyobb energia szintet képvisel, mint az oxigén. A víz molekulát alkotó atomok erős mágneses affinitása a globulin atommagokhoz, eredményezi a hidrát burkokkal való körbezártságot, ezért nagyon laza szerkezetű velőállomány képződik. A víz atomjainak elektronjai a globulin atomjainak elektronjait, a folyamat előrehaladtával egyre kijjebb tolják, végül a kéregállományban alkotnak elektronpályákat, ezért lesz a kéreg állomány sűrűbb, mert az elektron pályákról leszorult és kifelé tolódott elektronok itt megakadnak, és felhalmozódnak. A koponyacsont sűrű állományán nem jutnak keresztül, mivel az energia szintjeik ezt nem teszik lehetővé. Tehát, az embrionális fejlődés kezdete során, még egynemű agyállomány két részre különül, kéreg - és velőállománnyá fejlődik.
