Egy méterszer egy méteres, teflonnal bevont vákuum kamra alsó részének közepébe vezetjük a porszívó fúvórészébe bedugott húsz cm átmérőjű, két cm keresztmetszetű autógumiból készült csövet. A nyomást egy atmoszférával fokozatosan növeljük egészen tíz atmoszféráig. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a vákuum kamra tere három részre fog különülni. A bal hússzor húsz centiméteres része vákuumtérként funkcionál, az emelkedő negatív nyomás értékeket az itt elhelyezett nyomás és hőmérővel mérhetjük meg, úgy hogy a kamrán kívüli kijelzőket alkalmazunk. A középső félméteres rész a kétféle energia elkülönülésének a helye, ezért ebben a térben elhelyezett mérőeszközök nulla állásban maradnak. A jobb szélső térrészlet a pozitív energiát elkülönítő vákuum kamra részlet lesz, az ideerősített mérőműszerek a pozitív nyomás értékeket fogják jelezni.
A tíz atmoszféranyomás elérése után a porszívót ki kell kapcsolni, a terek cseréje pedig folyamatosan fog változni, mindaddig, amíg egy atmoszféránként fokozatosan ki nem szívjuk a levegőt. A mérőműszereken pedig azt látjuk, hogy a két ellentétes előjelű tér váltakozik, ezért hol pozitív, hol negatív tartományba eső értékeket mutat. Kiszívás nélkül a folyamat a végtelenségig tart.