Amikor egy fémtárgyat dörzsölünk, hamar felmelegszik, mivel a tárgy elektronjai a dörzsölést követően energiaszint növekedésen esnek át, a plusz energiájukat átveszik a környező fotonok, amelyek gyors láncreakcióban kisugározódnak.
Uri Geller a mutató és gyűrűs ujjára húzott fél milliméter vastag polietilénből készült, kézujjakat imitáló tokot húz, melynek a gluon tartalma magasabb, mint a testben lévő gluon tartalom, tehát nagyobb mágnesességgel rendelkezik, több elektront vonz a polietilén anyag magára és ezért több foton fog kisugározni. A nagyobb kisugárzás, nagyobb energiaszint emelkedést okoz, ezért a kanál, vagy villa gyorsan felmelegszik. A dörzsölés közben, nagyon ügyesen húzza is a kanál nyelét, ez a többlet energia befektetés gyorsítja az elektronok pályáikról való letérését, és megtöbbszörözi az elektronok energiájának növekedését. Ezután egy gyakorlott mozdulattal meghajlítja az evőeszközt.
A fém azért válik képlékennyé, mert az elektronok a megemelkedett energia szintjük miatt eltávolodnak pályáiktól, amikor pedig az energiaközlés befejeződik, ebben az estben a dörzsölés, az elektronok visszatérnek az eredeti energia szintjüknek megfelelő pályáikra.
Egy vastagabb bőrkesztyűvel volt módom kipróbálni, nagyon erősen nyomva, dörzsölgettem a kanál nyelét, nagyon hamar átforrósodott, majd húzogatni kezdtem és a kanál nyele elkezdett engedelmeskedni a kezem erejének. Nem akartam a kanalat tönkre tenni, ezért csak félmunkát végeztem, de az biztos, hogy működik a dolog.
Az Uri Geller által használt polietilén a célnak megfelelőbb, mivel ez teljesen ráidomul az ujjára, ügyesebb mozdulatokat tesz lehetővé, és a kezének a melege is átsugárzik, ami szintén gyorsítja a folyamatot. Aki nem hiszi, kérdezze meg az Irányító Rendszert!
