A blog létrejötte során nagy lelkesedés vezérelt, az újabb és újabb emberek életét megkönnyítő információk megszerzésére az Irányító Rendszeren keresztül.
Mára már elpárolgott belőlem minden akarat, kitartás, öröm, sikerült teljes lelki válságba kerülnöm, olyan szinten, hogy a továbbiakban nem tudom, hogy érdemes –e még ebben a földi világban maradnom. Remélem, ez a vallomás örömet okoz a NASA–k, a Washingtoni Nemzeti Kutató Intézetnek, az LHC-k, a Magyar Tudományos Akadémiának, Orbán Viktornak, és azoknak a tudósoknak, akik személyes önzésből, irigységből, a baklövések takargatása miatt jobban szeretnének a pokolra küldeni.
Tiszta, önzetlen érzelmek vezéreltek a blog írása során, próbáltam a legújabb tudományt elfogadtatni a vezető tudós társadalommal, de a legrosszabb következett be, ami az emberi tűrés határt annyira feszíti, hogy se tudatilag, sem érzelmileg nem már nem viselhető el. Egyszerűen úgy kezelnek, mintha nem léteznék, és nem is tudnának semmiről.
A NASA nagy meggondolatlanságot követett el, amikor válaszolt nekem a blog beküldése után, de hamar rájöttek, hogy jobb, ha eltitkolják az egészet, mert micsoda dolog az, hogy egy kis senki, a csotrogány írógépén keresztül, teljesen önköltségesen, sok nélkülözés közepette nagyobb eredményeket ér el a magasabb intelligencia segítségével, mint Ők.
A többiek okosabbak voltak, mivel nem válaszoltak, ezért le lehet tagadni, hogy valaha is látták ezt a dokumentumot. Mivel ezeket a magasabb rendű tudósokat, csak a honlapjukon keresztül lehet elérni, és az üzenetek pedig nyom nélkül jutnak az illetékes kezekbe, tehát simán le lehet tagadni. De egyet ne felejtsenek el ezek a „becsületes emberkék”, hogy mindenre van tanúm, az Irányító Rendszer minden lépésemet végig követte, és bizonyítani is tudja, akár ingán keresztül is, hogy minden, amit, írok, a teljes valóságot tükrözi.
Az általam leírt tudomány nem öncélú, az egyetlen egy lehetőség az emberi élet megóvására és felemelésére, a Föld megvédésére, és a létezés folytonosságának biztosítása csak a legújabb tudományban leírt módszerek és technológiák megvalósításával lehetséges.
Emberellenes bűncselekményt követnek el vezető tudósaink, és sajnos a kis becsületes kutatók nem mernek szembeszegülni a nagy nevekkel tollaskodó, de annál gátlástalanabb tudományos világgal.
Az Univerzum Irányító Rendszere nagy bizakodással és örömmel vette, hogy van a Földön legalább egyetlen egy ember, aki az igen és nem jelzésekből egy valóban létező és igaz tudományt tudott kifejteni. Ismerték az emberi gyarlóságot, ezért gondolták, hogy nem lesz könnyű elfogadtatni, de arra ŐK sem számítottak, hogy ezt pontosan a tudósok akadályozzák leginkább.
A Föld, és az emberiség, ha nem változtatnak magatartásukon, hamarosan óriási nagy bajba kerül, és a felelősök egyedül nagy hírnevű tudósaink lesznek.
Másrészt az élet rövid, senki nem úszhatja meg, a létezés további állomásait, és ezek az emberek ebben a közegben majd megismerhetik, milyen érzés nap, mint nap a megvetéssel szembesülni.
Elvesztetem a lábam alól a talajt, szép fokozatosan kicsúszik, úgy érzem minden jó szándékú próbálkozásom hiábavalónak bizonyult. Szívesen mennék bíróság elé, ha ezek az emberek odacitálnának, mert akkor legalább figyelmet kapna ez a blog. Ez sajnos nem fog bekövetkezni, az egyszemélyes harc pedig már kikezdi az idegrendszerem.
És nem csak ez kezdi ki! Duplán szenvedek, mert már évek óta naponta járok gondoskodni a város másik végére a skizofrén bátyámról, és beteg édesanyámról.
A skizofrénia ezért érdekelt annyira, mert nap, mint nap megtapasztalom, annak minden gyötrelmét. A bátyám egy zseniális értelemmel megáldott, elméleti és gyakorlati szakember volt, kicsi korától kezdve műhelye volt, szerelt és kísérletezett állandóan, akkora szellemi energiákkal rendelkezett, mint hat másik együttesen.
Egyszer csak, minden előzetes ok nélkül összevisszaságokat kezdett beszélni és cselekedni.
Szép lassacskán egyre jobban kiteljesedett rajta a betegség, és jó pár éve már nem hagyja el az ágyát. Sokszor agresszív, és azt sem tudja, mit tesz, pedig egy szelíd jó indulatú férfi volt. Évenként hurcolom kórházba, hogy legalább a szobatisztaságát visszanyerje.
Így számomra teljesen világos, hogy a tudomány jelenlegi módszereivel nem lehet meggyógyítani. Mint később megtudtam a Rendszertől, a gyógyszerek csak az ingerek bejutását nehezítik, ezért csak az egyik gluon gömböcskére jut információ, ezért a másik szunnyad, ezért ilyenkor a beteg összerendezettebbnek tűnik, de ugyanolyan skizofrén, min volt. A bátyám a skizofrénia durvábbik két gluon gömbös változatában szenved.
Méltán haragszom duplán a kutató népségre, mert rengeteg szenvedéssel jár a betegség a betegre és az ápolóra nézve egyaránt.
Két, három hét alatt, a skizofréniára vonatkozó, ebben a blogban ismertetett tudásanyagot alkalmazva megszüntethető a betegség.
Dühös vagyok, mert úgy gondolják, hogy egy kis bolha, velük szemben nem rúghat labdába, és ez így is igaz, de akkor vajon őket kirúghatja oldalba?
Dühös vagyok, mert az édesanyám lábát, hogy le ne vágják, naponta kezelem mágnes szálas terápiával, mivel nagyon csúnyán elhalt érrendszert kell helyre állítanom, ezért már vagy tíz hónapja minden áldott nap, három órán keresztül gyakorlom. A sarkánál kivágtak egy nagy üszkös elhalt szövetrészt is, ami, mostanra, kitartó munkám eredményeként teljesen újjá varázsolódott, és szép rózsaszínes fényben tündököl. Az elhalt lábszárán a szemeim láttára a bőr alatt, újra egészséges erek létesítenek egymással is és a sarokrésszel is kapcsolatot, pedig a lábszárának ezen a részén már csak sötétbarna pigment réteg volt látható, amely elszíneződés szép lassacskán eltűnik, újra az egészséges bőrszín kezd teret hódítani.
Ha a tisztelt szakmabeliek komolyan vették volna, már régen nem kellene ezzel a lassú mágnes szál bevitellel bajlódnom, hanem orvosi kötelességből a legmodernebb gyors technikával mára már megoldható lenne, mert a gondolat vezérelt számítógép segítségével bármely legszuperebb technika előhívható.
Ha nem tenném ezt naponta, a jelen orvos tudomány a mamámat már féllábúvá varázsolta volna.
Ha csak egy kicsit is gazdagabb lennék, akkor legalább azokat az eszközöket, amelyekre nekem nap, mint nap szükségem lenne, már rég legyártattam volna.
Tudom, hogy sokan hihetetlennek tartják az egészet, pedig ez a színtiszta igazság, és nem is lehet egyedül élni úgy, hogy egyedül kell megélnem a végső igazságot. Nem is tudom, bírom –e még egyáltalán?
