Egy idő óta már nem bővítem a blog tudományos tartalmát, mivel úgy gondoltuk az Irányító Rendszerrel, majd megteszik ezt azok, akiknek a kötelessége lenne. A félreértések elkerülése végett közlöm, hogy mindegyik tudományos intézmény, amelyek számára elküldtem az ajánlást átolvasta, és igaznak találta. Az Irányító Rendszer megfigyelése kísérte minden rezzenésüket, és természetesen én is tájékozódtam a hozzáállásukról. Ennek ellenére titokban tartották, de az őket leginkább érintő részeket fel is használták saját berkeken belül.
Gondolom, ha kirobbanna az ügy, valószínű azzal takaróznának, hogy nem is olvasták el, vagy nekik nem jelzett az inga, de ez hazugság lenne. A Föld és annak lakóinak nyomorúságos jelenlegi sorsa, számukra úgy tűnik nem érdekes, csak saját magukkal foglalkoznak, a hírnevükön ne essen csorba.
Tudtommal azért fizetik őket, hogy tudományos eredményeikkel védjék a Földet, és lakosainak életét próbálják egyre jobbá tenni, de a mai tudományos éltben nem látszik ez a fajta törekvés.
Mivel már teljesen begurulok, amikor szinte már szenzáció számban közlik az olyan tudományos megállapításokat, amelyek a valósággal még köszönő viszonyban se állnak.
Ezért szeretnék a neutrínókról egy pár szót szólni.
A neutrínók kizárólag fénysebességen történő ütköztetések alkalmával keletkeznek, még pedig a fotonok, vagyis a súly és tömeg nélküli anyag milliárdnyi darabkára való széthasadása révén. Ilyenkor ezek a nagyon picike darabok az ütközés hatására jobbra bepörögnek, majd a továbbiakban egyenes irányban folytatják útjukat. A pörgésre az ütközéskor kapott impulzus fele felhasználódik, a maradék fél fénysebesség, mint impulzus ugyanennyivel növeli a neutrinók sebességét, vagyis másfélszer nagyobb lesz ütközés után a neutrinók sebessége, mint az eredeti fénysebességen haladó fotonok sebessége.
Az olasz professzornak kár volt lemondania, ha csak ezért tette, mert neki volt igaza.
Ha az LHC kézbe vette volna az ingát, és nagystílűen tudott volna váltani, hogy márpedig mostantól ledöntjük a korlátokat, és kérdezgetünk egy tőlünk jóval magasabb szinten álló intelligenciát, már nagyon sokra vihette volna. Szárnyaló fantázia nélkül sajnos egy helyben topogna a világ, még jó, hogy időnként születnek korlát nélküli emberek.
