Derült időben, kimeresztett szemekkel egy percig távoli hegyek, erdők kontúrját figyeljük, akkor felette, megjelenik a környezettől világosabb csík, amely a nulla atmoszférás kiegyenlítő sáv. Ha még tovább sikerül pislogás nélkül meredt szemmel figyelni ezt a világosabb keretet, akkor oszlopszerűen kimagasodik a vákuumtér. Nagyon élesen elkülönül a pozitív tértől, mert szinte fehéres fényben tündököl.
A megfigyelés azért mehet végbe, mert a kimeresztett szem felülete a tüköréhez hasonló, sokkal több fényvisszaverésre képes, mint a természetes állapotban működő domború szemlencse. A domború felület csak kevesebb fény visszaverésére képes.
Már profi módon begyakoroltam a technikát, ezért közeli házak tetejénél is képes vagyok a megfigyelésre, sőt a fák lombkoronája feletti nulla atmoszférás sáv vákuumtérré tágulását is többször megszemléltem.
Leggyakrabban a harmadik emeletről egy száz méterre lévő tízemeletes ház feletti vákuumtér előhívásával szórakozom, és csodálom az univerzum ezen alkotását is, milyen nagyszerű módon rejtette el és különítette el egymástól a különböző létezéséket biztosító tereket.
A vákuumtér és pozitív tér + - 0.93 atmoszféranyomás értéket mutat jelenleg, a déli félteke nyara ugyancsak 0.07 atmoszféranyomással fogja csökkenteni az egy atmoszférás normál értéket, tehát december huszonkettedikéig 0.14 atmoszférával csökken a nyomásérték, 0.86 atmoszféra lesz az idén. A következő évben megint csak kb. ugyanennyit csökken, akkor 0.72 atmoszféra lesz a légköri nyomás, a vákuumtér, pedig 0.6 atmoszféránál elillan.
Nagyon sürgős a mesterséges beavatkozás, a sarki jégtakaró visszaállítását minél előbb végre kellene hajtani! A technika egy korábbi részben már részletezve lett.
