A teljes cikk:
Az antianyag - az antihidrogén atomjainak tulajdonságait vizsgálják az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik az első spektroszkópiás (színképelemzési) mérések eredményeit tették közzé a Nature legújabb számában.
Napjainkban a világegyetem kizárólag anyagból áll, ám az elméleti fizikusok feltételezése szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után az univerzumban egyenlő mennyiségben képződött anyag és antianyag. Az antianyag azóta eltűnt, ebből a tudósok arra következtetnek, hogy az anyagnak lehetett valamilyen előnye az antianyaggal szemben. E rejtély megfejtéséhez járulhat hozzá az antihidrogén-atomok részletes vizsgálata - olvasható a CERN honlapján (http://cern.ch) , valamint a BBC (http://www.bbc.co.uk) hírei között.
A feltételezések szerint minden "rendes" szubatomi részecskének van egy azonos tömegű, de ellentétes töltésű "hasonmása". Amikor az ilyen ellentétes töltésű részecskék találkoznak, annihilálják (kölcsönösen megsemmisítik egymást), tiszta energiává alakulva át. Egy hidrogénatom egy protonból és egy elektronból áll. A negatív töltésű elektron ellentéte a pozitron, a protoné pedig az antiproton; egy antiproton és egy pozitron alkotja a legegyszerűbb antianyagatomot, az antihidrogént.
A hidrogénatom energiával történő gerjesztésekor az elektron magasabb energiaszintű pályára kerül. Amikor viszont az elektron "visszazuhan" egy alacsonyabb energiájú állapotba, a két szint közötti energia különbségét egy foton formájában sugározza ki, és e sugárzásnak pontosan ismert a spektruma. A CERN ALPHA-kísérlete (Antihydrogen Laser Physics Apparatus) azt célozza, hogy megmérjék az antihidrogén-atomok színképét, valamint összevessék a hidrogénatomok spektrumával.
Az ALPHA-kísérlet keretében 2010-ben sikerült csapdába ejteni és "életben tartani" a másodperc töredékéig 38 antihidrogén-atomot, tavaly pedig már 1000 másodpercre hosszabbították meg az élettartamukat. A kutatócsoport azóta tökéletesítette módszerét, ami lehetővé tette az antiatomok tulajdonságainak elemzését.
"A hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban és igen pontosan feltérképeztük belső szerkezetét. Most végre elkezdhetjük feltárni az antihidrogén titkait, megismerni, hogy miben különbözik a hidrogéntől" - hangsúlyozta Jeffrey HAngst, az ALPHA-kísérlet szóvivője.
Ismételten az Irányító Rendszer utasítására, értelmes és logikus megvilágítás alá helyezem a fentiekben közölt teljesen lehetetlen állításokat.
Antianyag a világegyetem keletkezése során nem jött létre, és a szubatomi részecskéket nem lehet töltés különbségekkel jellemezni. A tömeggel rendelkező részecskék jobb irányú perdületre tettek szert, mivel a kiindulási alapot képező fotonok, vagyis súly és tömeg nélküli anyag a rezonáns robbanás után jobbra tartó fordulatot kapott. A pozitív térben a részecskék, amíg tömegüket elvesztik, egységesen jobbra pörögnek, a tömegvesztésükkel egyszerre megváltozik a perdület iránya és bal irányra vált, és átkerülnek a vákuum térbe, mivel az eredeti maradék impulzusuk a negatív tartományban működik továbbra is.
A korábbiakban a pozitív és vákuumtér jól elhatárolt elkülönülése részletezve lett, a mágneses kiegyenlítő sáv a két tér egymásba hatolását megakadályozza.
A hidrogénatom elektronjának gerjesztése során az elektron a gerjesztéssel megnövelt energia szintjét átadja a környezetében található egyik fotonnak, amely a megnövekedett energia mennyiség hatására kisugárzik. Amikor az elektron visszazuhan, egy alacsonyabb energiájú állapotba nem a két szint közötti energia különbségét sugározza ki, egy foton formájában, mivel két energia szint közötti különbséget nem lehet kisugározni, ha nincs ott egy foton, vagyis egy súly és tömeg nélküli anyag, amely képes ezt az energiát felvenni és kisugározni.
Ezt a súly és tömeg nélküli anyagot, vagyis a fotont hajszolja a tudományos világ, de jó lenne már feltekinteni a tudósoknak is egy kicsit a fejük fölé, mert megláthatnák a fotonokból képződött nagy kiterjedéssel rendelkező, áttetsző, de megfelelő fényviszonyok között szabad szemmel is jól látható tudathálózatot.
Amit a kutatók látnak, azok nem antihidrogén – atomok, hanem szokványos hidrogén atomok, és a színképüknek megegyezést kell mutatniuk a hidrogénatomokkal.
A tömeggel rendelkező részecskék közül egyedül a pozitron vett fel balra tartó fordulati irányt, mivel az elektronok akkora erővel ütköztek egymásnak, hogy eredeti pergési irányukból átlendültek az ellentétes irányba.
A többi balra forgást végző szubatomi részecske, mind az atomrobbantások alkalmával jött létre.
